Az EU papíron elmaradottabb közép- és kelet-európai tagjai eddig kimaradtak a vitából, aminek kimenetele azonban korántsem közömbös számukra – írta meg a Portfolio.
A lap közlése szerint szerdán mutatja be a Covid19 miatt szinte teljesen lefagyott európai gazdaság újraindítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság. Hozzátették: az újjáépítési eszköz az EU-büdzsét használja majd ugródeszkának és hordozónak, és az EU történetében először közös adósságkibocsátással finanszíroznák.
A négy „fukar” mellett az EU szegényebb közép- és kelet-európai tagjai sem lelkesednek az új modellért, amelynek nettó befizetői lehetnek és ami kivételből potenciálisan főszabállyá válhat a jövőben.
Az elmúlt napokban előbb a német-francia páros, majd a négy fukarnak is nevezett osztrák-holland-svéd-dán tengely tette meg tétjeit az európai gazdaság koronavírus-járvány utáni talpra állításáról szóló vitában. Két alternatív javaslatról van szó, amelyek között a fő különbség, hogy míg az előbbiek közös adósságkibocsátással (egyfajta eurókötvénnyel) és a déli országok adósságának további növekedése nélkül, addig az utóbbiak kedvezményes kölcsönnyújtási programmal sietnének az EU gazdasági recesszió által legjobban sújtott részeinek segítségére – írta a Portfolio.
Az újság szerint a régiót egyfelől
Másfelől az elmúlt hetekben olyan megoldások kerültek előtérbe, amelyek rövid- és hosszú távon nem kifejezetten előnyösek a térség országai számára. Rövid távon először is nagy esély van arra, hogy miközben Közép- és Kelet-Európa arányosan kisebb mértékben húzhat hasznot az új pénzügyi eszközökből, addig azok finanszírozásából nekik is ki kell majd venniük a részüket. A végeredmény pedig anyagi szempontból alighanem negatív nettó egyenleg lehet. (Ez ugyanakkor továbbra sem vonatkozna a következő hétéves keretköltségvetés mérlegére) – írták.
Hozzátették, hogy egyesek attól tartanak, hogy az, amit az EU egy vis major helyzetben most egyszeri intézkedésnek szán, idővel főszabállyá válhat majd a jövőben az Európai Unióban, egy egyre inkább föderális fiskális funkció (kincstár) létrehozásával, az adó- és a szociális politikák harmonizálásával. A fejlődés útja pedig az lehet, hogy a térség országainak le kell majd számolniuk adóversenyre és egyéb versenyelőnyökre épülő gazdasági modelljükkel. A közép-európaiak bizonyos értelemben ambivalens helyzetbe kerülhetnek. Miközben a déli tagállamok felé lejtő újjáépítési programot illetően a négy fukar álláspontjával rokonszenvezhetnek, addig az MFF-et illetően továbbra is a keretösszegek megemelésében érdekeltek – írta meg a Portfolio.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Gyorsan reagált a NATO.
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Magyarország és Lengyelország ellen szervezkednek.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
A honvédelmi miniszter szerint a volt vezérkari főnök szembeköpi katonai esküjét és a katonaság belső etikai kódexét.
