Kérjenek bocsánatot Magyarországtól!

Nyílt levelünket a Demokratikus Koalíció magyarországi, balliberális ellenzéki párt európai parlamenti frakciójának és külön Dobrev Klárának, Magyarország EP-képviselőjének címezzük. Dobrev Klára az EP alelnökeként 2020. május 14-én, a Magyarországról rendezett, demokratikus vitának álcázott EP-béli plenáris színjátékban a többi közt a következőket állította: »Az Unióban már mindenki számára világos, Orbán a teljhatalmát felhasználva pusztítja a demokratikus értékeket. Orbán Viktor politikája védhetetlen, ezt már ő is tudja. Inkább gyáva módon távol maradt a vitától, mert az Európai Parlamentben már alig van szövetségese.«

Túl azon, hogy Dobrev Klára simán hazudott a magyar kormányfő fizikai távolmaradásával kapcsolatban, a posztkommunisták régről ismert csúsztatási technikáját alkalmazva mélyen hallgatott arról, hogy Magyarországtól eddig példátlan módon megtagadták a plenáris vitán való részvétel jogát, és hazánk igazságügy-minisztere kétszer sem kapott lehetőséget a magyar kormány hivatalos álláspontjának képviseletére, a vélemények brüsszeli harcában! Ha ez nem az európai demokratikus értékek elpusztítása, akkor vajon mi az, kedves Dobrev asszony, kedves DK-s képviselők?

Ön és Önök mernek beszélni a demokratikus értékek pusztulásáról? Önök, akik egy olyan pártnak az európai parlamenti képviselői, amely pártnak az elnöke Gyurcsány Ferenc? Az a Gyurcsány Ferenc, aki 2006-ban az ország valós költségvetési és pénzügyi helyzetének eltitkolásával, a választók egyértelmű becsapásával nyerte meg pártjának az országgyűlési választásokat? Aki hírhedt beszédében trágár módon ecsetelte sokéves hazudozásukat, és a választók elől végig eltitkolt tényeket? Aki arrogáns módon a hatalomba kapaszkodva, csak tovább fűtötte a tiltakozásokat, és folyamatosan igyekezett kiprovokálni a zavargásokat? És akinek kormányzása idején vérbe fojtották az '56-os forradalom ötvenedik évfordulójára szervezett legnagyobb ellenzéki megemlékezés, illetve nemzeti tüntetés törvénytisztelő, békés résztvevőinek a hazavonulását? Akinek a rendvédelmi erői azonosító jel nélkül és aránytalanul durva erőszakkal, rátámadtak a demokratikus jogaikkal élni kívánó polgárokra, s aki minderre válaszul a lemondás bejelentése helyett, inkább kioktatta demokráciából az akkori ellenzéket? Aki végül közel három év múlva, az országot a totális gazdasági csőd és morális válság szélére sodorva, az utolsó előtti pillanatban menekült el a süllyedő hajóról?
Ön és Önök, ez a párt mer beszélni a demokratikus értékekről, az autoriter szellemről és a diktatúráról?

Ön, Dobrev asszony, akinek a férje az előbb említett Gyurcsány Ferenc – aki a nyolcvanas évek pécsi pártfunkcionáriusából lett demiszes, ifikommunista módszerváltó, s aki állampárti kapcsolati tőkéjét váltotta néhány évig üzletire, ily módon összeügyeskedve magának egy vagyont 1989-et követően? Ön, kedves Dobrev Klára, aki férjével együtt egy olyan rózsadombi villában húzták meg magukat, amely villa a huszadik század vérzivataros magyar történelmének a hű lenyomata? Amely villát kétszer vették el zsidó származású tulajdonosától – előbb a nyilasok, aztán pedig a kommunisták? Vajon ezen is el szoktak-e elmélkedni az érintettek a Szemlőhegy káderdűlőjén ama pillanatban, amikor a rácsos-fekete kerítésen megtörik, és szemükbe villan az igazkereső napfény? Mert egyszer minden – ami igazság – a napfényre kerül?
Beszélhet-e demokratikus értékektől az a párt, amelynek korábbi EP-képviselője és egyik jelenlegi polgármestere, bizonyos Niedermüller Péter néhány hónapja egyik televíziós interjújában a »fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak« ellen uszított, és a hagyományos családelképzelésnek üzent hadat? Mikor és ki határolódott el azóta Önök közül e valóban gyalázatos, és mélyen diszkriminatív kijelentéstől? És Ön, Dobrev Klára, aki kétszínűen nem szavazta meg az EP roma származású magyar képviselőjének, Járóka Líviának az EP-alelnökségét, miközben a Fidesz-KDNP-es képviselő önmagát a demokratikus normákhoz tartva, gratulált Önnek az EP-ben a megválasztásához?

 Ki beszélhet itt demokráciáról és értékekről? Ön és Önök azok, akik hétről hétre, itthon és Brüsszelben is, sárba tiporják a demokratikus vitakultúra legalapvetőbb erkölcsi normáit és szabályait! Önök a velünk élő posztkommunizmus, akik mindig a hazájuk ellen szavaztak és szavaznak Brüsszelben, akik EP-s elvtársaikkal egyetemben, folyamatosan próbálják lejáratni Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát, a különböző uniós intézmények fórumait használva az állhatatos, haza- és nemzetáruló ténykedésükhöz!

Persze ha Önök is belátnák, hogy mit is jelent Magyarország és magyarság számára uniós áskálódásuk, akkor nyomban vissza kellene adniuk az EP-mandátumukat, és végre meg kellene megszabadítaniuk a kútmérgezéstől a brüsszeli és magyar politikát! Erre Önök nyilvánvalóan nem lesznek képesek, mi pedig csak megkérni tudjuk Önöket erre, de csak azt követően, hogy sűrű bocsánatkérések közepette kérnek elnézést, sőt irgalmat a magyar néptől és annak választott kormányától! Felszólítjuk tehát Önt és Önöket, hogy kérjenek bocsánatot Magyarországtól!

A bocsánatkérés persze csak akkor lehet őszinte, ha az igazság alapjain nyugszik – ezért felszólítjuk Önöket, hogy Trianon századik évfordulója közeledtével kérjenek bocsánatot a gyurcsányi baloldal nyílt nemzetárulásáért, a 2004. december 5-i népszavazás kudarcáért, és az ahhoz vezető gyűlölet- és hecckampányért, amelyet a magyar nemzet ellen folytattak!

Kérjenek őszintén bocsánatot, lássák be bűnüket és hibájukat, és kérjenek irgalmat azoktól, akik mindennek tanúi, és elszenvedői voltak! És csak az összes bűnt számon tartva, kérjék majd a bűnök bocsánatát.

Ezt kéri még Önöktől a nemzeti civilek közössége, ezt kérik Önöktől a magyarság szellemi honvédői. Mert mi hittel és őszintén valljuk Kölcsey szavait: A haza minden előtt!

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány”

(MTI-OS)