Meloni: Elon Musk nem jelent veszélyt a demokráciára, Soros György igen
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
Szögezzük le: a járványkezelésnek semmi köze ahhoz, hogy a vezető politikus milyen kromoszómákkal rendelkezik.
Szomorú cikket jelentetett meg a minap a 444.hu progresszív hírportál, ami nem csak azért szomorú, mert rámutat a világszerte terjedő és egyre nagyobb pusztítást végző koronavírus drámai hatásaira, hanem mert bepillantást enged abba a korlátolt és egyszerű progresszív logikába, mely az átlagos magyar olvasó által fogyasztott híreket író zsurnaliszták világnézetét befolyásolja. A cikk egy szemle, ami Avivah Wittenberg-Cox Forbes magazinban megjelent cikkét mutatja be. Azonban nem lehet elbújni a tény mögé, hogy ez szemle, hiszen a kizárólag véleményhírekben utazó 444.hu elismerő szavak között mutatta be az írást, az azonosulás láthatóan teljes.
Ennél több tanulsága nincs az írásnak, és hozzá kell tenni, hogy a baloldali feminizmus térfelén – mely eredendően marxista, a világot elnyomókra és elnyomottakra osztó, dichotómikus gondolat – ez nem is probléma. Eszerint teljességgel logikus, hogy minőségileg jobb, ha elnyomottak – nők, színesbőrűek, a domináns vallásoktól eltérők, és így tovább – gyakorolják a hatalmat; amennyiben ha ez adott, akkor értelemszerűen jobban is kell politizálniuk. Ebbe az egyenletbe nem fér bele, hogy férfiak jobban politizálnak, mint nők, és hogy nők rosszabban politizálnak, mint férfiak.
Legalábbis erre lehet következtetni a szövegből, ami azzal érvel – vagy legalábbis erősen implikálja, ami esetünkben mindegy is –, hogy Svédország azért teljesít egyedül rosszul a skandináv államok közül, mert a miniszterelnök férfi. A cikk egyetlen kritériumként a halottak számát adta meg az országban. Természetesen saját kritériuma alapján az írás azonnal elvérzik: a Worldometers folyamatosan frissített adatai alapján a halottak abszolút számában kimondottan rosszul teljesít Németország után Belgium és Svájc is. Németországban a kancellár Angela Merkel, a belga miniszterelnök Sophie Wilmès, a svájci Szövetségi Tanács elnöke pedig jelenleg Simonetta Sommaruga. Bár utóbbi kicsit összetettebb helyzet, ám így is ő a végrehajtó hatalom névleges feje, s a cikk saját szóhasználatával mind a három országot „nők vezetik”.
A cikk ugyan utal arra, hogy Németországban sok a halottak száma, ám ezt elhessegeti azzal, hogy „nagyon sűrűn lakott, kontinentális ország, a világ egyik gazdasági centruma, nem izolálhatja magát úgy, ahogy a szigetországok”. Érdekfeszítő, de nem igaz ez a kritérium az Egyesült Államokra, Olaszországra, Spanyolországra, Franciaországra, Iránra vagy Törökországra?
Arról nem is szólva, hogy a cikk által még csak említés szintjén sem kezelt Belgium egy komplett katasztrófa koronavírus-téren: 11 millió lakosra 6000 halott jutott négy hét alatt. A kormány természetesen a kiváló belga átláthatóságra fogja a számokat, de tény, hogy a brüsszeli 146 idősek otthonából több mint százban már jelen van a fertőzés, kétszer annyian hunytak el idősek otthonaiban, mint azokon kívül. Több idősotthont a belga fővárosban már átvett a hadsereg flamand hírportálok szerint. A Sky News a minap a vírus „forrópontjának” nevezte az országot.
Van ennek köze ahhoz, hogy Wilmès nő? Természetesen nem. A nemzetközi sajtóban megszólaló szakértők szerint ahhoz sincsen feltétlenül köze, hogy milyen döntéseket hoznak kormányok, azaz pontosabban: van, ahol hamar felléptek, és mégis erősen elterjedt a járvány; máshol később léptek, és mégsem produkálnak ugyanolyan számokat. Indokokként a szerencsétlenül időzített nagy tömegrendezvények – lásd Spanyolország –, a lassan reagáló kormányok – Hollandia, Egyesült Királyság – és még a korábbi oltási szokások – lásd Kelet-Európa – is felmerült.
Én, ahogyan a 444.hu újságírói sem, nem vagyok járvány-szakértő, és megfejteni sem akarom, mi az eltérés oka.
Egyvalamit viszont tudok olyan emberként, aki még nem felejtette el a liberális szó klasszikus értelmezését (azaz többek között: egyéni kvalitások szerepe a származás és a születési adottságok felett): a járványkezelésnek semmi köze ahhoz, hogy a vezető politikus milyen kromoszómákkal rendelkezik.