Patchwork
II. évfolyam 16. szám | Élet
2020. április 16.
Gyimesvölgyi népzene Kostelekről
| Szilvay Gergely |
Comănesti, azaz Kománfalva – ez van arra a táblára írva, amely jelzi, merre is kell lekanyarodni Csíkszeredából, ha Gyimesvölgybe szeretnénk eljutni. Ha átvergődtünk a Gyimesi-hágón, lefelé ereszkedve lélegzetelállítóan gyönyörű, alpesi látképet idéző táj tárul szemünk elé. S egy irgalmatlan hosszú, rendkívül szűk völgybe jutunk, amely kettéválasztja a Csíki-havasok hegyvonulatait. Erre található a híres Naskalat is. De mi is van Gyimesben? Egy hosszú, igen keskeny völgy, a Tatros völgye, amely keresztmetszetben nagyjából így néz ki: hegy, Tatros, vasút, házsor, országút, házsor, hegy. Gyimes érdekes vidék: Gyimesbükk (a Rákóczi-várral és az ezeréves határral), Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok valójában egy nagy, hosszú falut alkotnak. Viszont hozzájuk vannak csapva a Tatrosba ömlő patakok völgyeinek települései is – a patakák. Némelyik ilyen „pataka” majd olyan hosszú, mint fél Gyimesvölgy, például Hidegségpataka és Borospataka. Gyimes a Kárpát-medence talán legkisebb tájegysége, a 18. századtól vált állandó jelleggel lakottá, miután csíki és moldvai menekültek költöztek oda. A gyimesi csángók úgy tartják, hogy a katonai szolgálat elől rejtőztek el itt. A gyimesi népzenét, néptáncot, népszokásokat a legősibb jellegűek közt tartják számon. Ez persze annak ismeretében furcsa, hogy csupán háromszáz éve lakják a vidéket, ám az ellentmondásnak van feloldása: az elzártság miatt azt a kultúrát, amelyet „levittek” magukkal a „hódítók”, meg is őrizték úgy, ahogy volt. Igen jellegzetes a gyimesi ütőgardon, amely húros ütős hangszer; sajátos az a szokás is, hogy a hegedűbe beletesznek egy zengőhúrt, amely jellegzetes módon hangosítja fel. A gyimesi népzene doyenjei az 1927-ben született, 2008-ban elhunyt Zerkula János és felesége, Regina néni voltak.
Gyimeshez tartozik még számos hegyi falu is, ilyen a kissé nehezebben megközelíthető Kostelek, amely már nem Hargita, hanem Bákó megyében fekszik. A mondás szerint ha eltévedtél odamenet, akkor még épp egy kicsit kell menni, és csak odaérsz. Itt lakik Vaszi Levente, a 2014-es Fölszállott a páva közönségdíjasa és Vrencsán Anita, a 2015-ös sorozat döntős szólistája. Ők verbuválták össze egy lemeznyi zenélésre Timár Erikát (ének, újjugtatás) Vrencsán Dávidot (hegedű), Váta Gábort (hegedű) és Kiss Árpádot (ütőgardon). A gárda egy része a Zúgató Zenekarban muzsikál. A lemezen pedig igen jó muzsika rejlik: lassú és sebes magyaros, keserves és lassú magyaros énekek, kosteleki énekek és gyors csárdás, „lakadalmas”, katonadalok, kosteleki hejsza, még egy s más, s végül a „münótáink”. Sára Ferenc, aki 1995-ben költözött Budapestről Gyimesközéplokra, így fogalmaz: „A nyolcvanas években jártam ott először, és ha az ember a 21. században odakerül, ugyanazt tapasztalhatja a mulatságokban, mint annak idején. (…) Az életforma, a táj, az emberek, hála Istennek, őrzik a régmúltat. Ha valaki meghallgatja ezt a lemezt, akkor ízelítőt kap ebből az ősi kultúrából. Beszélni róla nehéz, hallgatni könnyebb.” Régen született már tartalmas gyimesi lemez, így épp ideje volt, hogy friss előadásban hallgathassuk ezt a repetitív, eksztatikus muzsikát, s aki tud, táncoljon is rá – habár a gyimesi tánc épp oly nehéz, mint amilyen ferdék arrafelé a hegyoldalak.
(Vaszi Levente – Vrencsán Anita: Gyimesvölgyi népzene Kostelekről. Fonó, 2019)
| Szilvay Gergely |
Comănesti, azaz Kománfalva – ez van arra a táblára írva, amely jelzi, merre is kell lekanyarodni Csíkszeredából, ha Gyimesvölgybe szeretnénk eljutni. Ha átvergődtünk a Gyimesi-hágón, lefelé ereszkedve lélegzetelállítóan gyönyörű, alpesi látképet idéző táj tárul szemünk elé. S egy irgalmatlan hosszú, rendkívül szűk völgybe jutunk, amely kettéválasztja a Csíki-havasok hegyvonulatait. Erre található a híres Naskalat is. De mi is van Gyimesben? Egy hosszú, igen keskeny völgy, a Tatros völgye, amely keresztmetszetben nagyjából így néz ki: hegy, Tatros, vasút, házsor, országút, házsor, hegy. Gyimes érdekes vidék: Gyimesbükk (a Rákóczi-várral és az ezeréves határral), Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok valójában egy nagy, hosszú falut alkotnak. Viszont hozzájuk vannak csapva a Tatrosba ömlő patakok völgyeinek települései is – a patakák. Némelyik ilyen „pataka” majd olyan hosszú, mint fél Gyimesvölgy, például Hidegségpataka és Borospataka. Gyimes a Kárpát-medence talán legkisebb tájegysége, a 18. századtól vált állandó jelleggel lakottá, miután csíki és moldvai menekültek költöztek oda. A gyimesi csángók úgy tartják, hogy a katonai szolgálat elől rejtőztek el itt. A gyimesi népzenét, néptáncot, népszokásokat a legősibb jellegűek közt tartják számon. Ez persze annak ismeretében furcsa, hogy csupán háromszáz éve lakják a vidéket, ám az ellentmondásnak van feloldása: az elzártság miatt azt a kultúrát, amelyet „levittek” magukkal a „hódítók”, meg is őrizték úgy, ahogy volt. Igen jellegzetes a gyimesi ütőgardon, amely húros ütős hangszer; sajátos az a szokás is, hogy a hegedűbe beletesznek egy zengőhúrt, amely jellegzetes módon hangosítja fel. A gyimesi népzene doyenjei az 1927-ben született, 2008-ban elhunyt Zerkula János és felesége, Regina néni voltak.
Gyimeshez tartozik még számos hegyi falu is, ilyen a kissé nehezebben megközelíthető Kostelek, amely már nem Hargita, hanem Bákó megyében fekszik. A mondás szerint ha eltévedtél odamenet, akkor még épp egy kicsit kell menni, és csak odaérsz. Itt lakik Vaszi Levente, a 2014-es Fölszállott a páva közönségdíjasa és Vrencsán Anita, a 2015-ös sorozat döntős szólistája. Ők verbuválták össze egy lemeznyi zenélésre Timár Erikát (ének, újjugtatás) Vrencsán Dávidot (hegedű), Váta Gábort (hegedű) és Kiss Árpádot (ütőgardon). A gárda egy része a Zúgató Zenekarban muzsikál. A lemezen pedig igen jó muzsika rejlik: lassú és sebes magyaros, keserves és lassú magyaros énekek, kosteleki énekek és gyors csárdás, „lakadalmas”, katonadalok, kosteleki hejsza, még egy s más, s végül a „münótáink”. Sára Ferenc, aki 1995-ben költözött Budapestről Gyimesközéplokra, így fogalmaz: „A nyolcvanas években jártam ott először, és ha az ember a 21. században odakerül, ugyanazt tapasztalhatja a mulatságokban, mint annak idején. (…) Az életforma, a táj, az emberek, hála Istennek, őrzik a régmúltat. Ha valaki meghallgatja ezt a lemezt, akkor ízelítőt kap ebből az ősi kultúrából. Beszélni róla nehéz, hallgatni könnyebb.” Régen született már tartalmas gyimesi lemez, így épp ideje volt, hogy friss előadásban hallgathassuk ezt a repetitív, eksztatikus muzsikát, s aki tud, táncoljon is rá – habár a gyimesi tánc épp oly nehéz, mint amilyen ferdék arrafelé a hegyoldalak.
(Vaszi Levente – Vrencsán Anita: Gyimesvölgyi népzene Kostelekről. Fonó, 2019)
***
Online is vár a Várkert Bazár
| KR |
A sokk után elérkezett az ocsúdás ideje, sorra jelentkeznek az elhúzódó szociális izoláció kényszeréhez alkalmazkodó ötletekkel, koncepciókkal a főbb kulturális színterek. A Várkert Bazár már a húsvéti készülődés idején is új, saját online tartalmakkal igyekezett ünnepet teremteni virtuális közösségének. A főváros egyik legkedveltebb programhelyszínének Facebook-oldala a nagyhéten Gryllus Dániel és Lackfi János közös passiósorozata mellett kézműves-foglalkozásokat, exkluzív zenés videókat, irodalmi csemegéket közvetített. A #várkertonline kínálata az ünnep után is folyamatosan bővül, frissül. A Várkert irodalom havonta új estekkel jelentkező programsorozat az eseménysor saját Facebook-oldalán Petőfi-esttel folytatódik április 21-én Juhász Anna vezetésével. Ugyanitt Ugron Zsolna kéthetente szerdánként írók-költők furcsaságairól, szenvedélyeiről, megszállottságáról vagy éppen unalmas hétköznapjairól mesél, a Juhász Annával közös heti – szerdánként 16 órakor kezdődő – videós könyvajánlóban pedig aktuális tippeket kaphatnak a követők, mit olvassanak karantén idején.
(Várkert Bazár Facebook-oldala, Várkert irodalom Facebook-oldala)
| KR |
A sokk után elérkezett az ocsúdás ideje, sorra jelentkeznek az elhúzódó szociális izoláció kényszeréhez alkalmazkodó ötletekkel, koncepciókkal a főbb kulturális színterek. A Várkert Bazár már a húsvéti készülődés idején is új, saját online tartalmakkal igyekezett ünnepet teremteni virtuális közösségének. A főváros egyik legkedveltebb programhelyszínének Facebook-oldala a nagyhéten Gryllus Dániel és Lackfi János közös passiósorozata mellett kézműves-foglalkozásokat, exkluzív zenés videókat, irodalmi csemegéket közvetített. A #várkertonline kínálata az ünnep után is folyamatosan bővül, frissül. A Várkert irodalom havonta új estekkel jelentkező programsorozat az eseménysor saját Facebook-oldalán Petőfi-esttel folytatódik április 21-én Juhász Anna vezetésével. Ugyanitt Ugron Zsolna kéthetente szerdánként írók-költők furcsaságairól, szenvedélyeiről, megszállottságáról vagy éppen unalmas hétköznapjairól mesél, a Juhász Annával közös heti – szerdánként 16 órakor kezdődő – videós könyvajánlóban pedig aktuális tippeket kaphatnak a követők, mit olvassanak karantén idején.
(Várkert Bazár Facebook-oldala, Várkert irodalom Facebook-oldala)
***
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető.
Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!
