A kudarctól lángba borulhat a világ – Henry Kissinger a járványról

2020. április 11. 21:20
Korunk kormányzási modelljének alapeszméje Kissinger szerint a fallal bekerített város lett, „amelyet hatalmas uralkodó védelmez, aki néha despotikus, máskor jóindulatú, de mindig elég erős ahhoz, hogy megvédje a népet a külső ellenségtől”. Az idén 97 éves külpolitikai guru gondolatai a járvány globális hatásairól.

Henry A. Kissinger az amerikai külpolitika idén 97 éves élő legendája. Németországi zsidó családba született, de a második világháborúban már az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A Harvardon doktorált politikatudományból, majd az 1960-70-es években Richard Nixon és Gerald Ford elnökök nemzetbiztonsági tanácsadója, később külügyminisztere lett. Meghatározó szereplője volt az amerikai Kína- és Vietnam-politikának, utóbbiért Nobel-békedíjat kapott. Memoárjai, valamint Diplomácia, Kínáról és Világrend című könyvei a nemzetközi kapcsolatok alapműveinek számítanak.

***

„A Covid-19 járvány szürreális hangulata azt juttatja eszembe, ahogy az ardenneki offenzívában éreztem magam fiatalemberként, a 84. gyalogsági osztagban. Most, ahogy 1944 végén is, a kezdődő veszély érzete honol, amely nem egy konkrét személyre céloz, hanem véletlenszerűen, pusztítóan csap le” – kezdi Henry Kissinger a Wall Street Journalben megjelent írását.

Úgy látja, „amikor a Covid-19 járvány véget ér, számos ország intézményeiről az a kép fog kialakulni, hogy azok kudarcot vallottak. Az, hogy ez az ítélet objektíven szemlélve megállja-e a helyét, irreleváns. A valóság ugyanis az, hogy a világ soha nem lesz már ugyanaz a koronavírus után.”

Leszögezi, hogy „az Egyesült Államok kormányzata tisztességes munkát végzett a közvetlen katasztrófa elkerülésében”. Figyelmeztet azonban arra, hogy „a kríziskezelési erőfeszítések, bármily széleskörűek és szükségesek is legyenek, nem szoríthatják ki azt a sürgős párhuzamos vállalkozást, hogy elindítsuk az átállást a koronavírus utáni rendre”.

Kissinger azért látja fontosnak az egységes globális fellépést, mert

„bár a vezetők a krízissel főleg nemzeti alapon küzdenek, a vírus társadalom-bomlasztó hatásai nem tisztelik a határokat”.

Ezért azt állítja, hogy az Egyesült Államok felelőssége egy, a Marshall-terv és az atomfegyver kifejlesztésére irányuló Manhattan-projekt által ihletett, hárompontos programot végrehajtani.

Az első pont a fertőző betegségekkel szembeni globális ellenállóképesség megerősítése. Kissinger világossá teszi: a gyermekbénulás vagy a feketehimlő elleni küzdelemben elért sikereink „veszélyes önelégültségre csábítottak minket”, de itt az idő, hogy komfortzónánkból kilépve új járványügyi technológiákat fejlesszünk ki, és vakcinát terjesszünk világszerte. Az embereket „felhalmozással, közös tervezéssel és a tudomány határain való kutakodással” kell megvédeni, fogalmaz Kissinger.

A második pont a gazdaságot érinti, mivel „a koronavírus miatti beszűkülés a sebességét és globális mértékét tekintve semmihez nem fogható, amit a történelem során valaha ismertünk”, a „szükséges közegészségügyi lépések” pedig „hozzátesznek a gazdaság kínjához”. Kissinger kitér arra is, hogy

foglalkoznunk kell „a közelgő káosznak a világ leginkább esendő népeire gyakorolt hatásaival”.

Harmadik pontként említi „a liberális világrend alapvetéseinek megőrzését”. Korunk kormányzási modelljének alapeszméje Kissinger szerint „a fallal bekerített város, amelyet hatalmas uralkodó védelmez, aki néha despotikus, máskor jóindulatú, de mindig elég erős ahhoz, hogy megvédje a népet a külső ellenségtől”.

A felvilágosodás ezen annyiban változtatott, hogy „a legitim állam értelme gondoskodni a nép alapvető szükségleteiről: a biztonságról, a rendről, a gazdasági jólétről és az igazságosságról”.

Ezeket az egyének nem tudják maguknak előteremteni, a járvány mégis „anakronizmust hívott elő, a fallal bekerített város újraéledését egy olyan korban, amikor a jólét a globális kereskedelemtől és az emberek mozgásától függ”. Mivel a hatalom és a legitimitás közötti egyensúlyozásról való lemondás „itthon és nemzetközileg is bomlasztani fogja a társadalmi szerződést”,

a világ demokráciáinak védelmezniük kell a felvilágosodással kiépült alapelveiket.

„Korszakalkotó időszakban élünk. A vezetők történelmi kihívása, hogy a jövő építése közben kezeljék a krízist. Ha kudarcot vallanak, lángba boríthatják a világot” – összegez Kissinger.

 

***

 

A koronavírus, a járvány és az egész életmódunkat átalakító karantén a kortárs gondolkodás nagy alakjait is megszólalásra késztették. A Mandiner ezért elkezdte Korona-gondolatok cikksorozatát, amiben a legkülönbözőbb országok nemzetközi hírű, legkülönbözőbb nézetrendszerű gondolkodóinak friss megszólalásait szemlézzük.

Eddig szemléinket (többek között Yuval Noah HarariAlain FinkielkrautDouglas MurraySlavoj Žižek és Michel Onfray gondolatait) az alábbi linken keresztül olvashatják!

Összesen 307 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kissinger véleménye persze, hogy vitatható. Azonban az esetleges tévedéseiből is lehet okulni, mert kétségtelenül nagy formátumú politikai gondolkodó.

Korszakalkotó időszakban élünk. A vezetők történelmi kihívása, hogy a jövő építése közben kezeljék a krízist. Ha kudarcot vallanak, lángba boríthatják a világot összegez Kissinger.

Kína közben az új biológiai fegyveréval kirobbantotta a III. világháborút.

Ezek jó kérdések. Mintha ő is csak menteni próbálná a globalizmust, akár liberális-, akár bolsevik alapokon.

A globalizmus halott. Ahogy Soros nyitott társadalma is.

Ezt elfelejtette megemlíteni a vén Kissinger, nem véletlen.

Szedesd ki a bogarakat a fejedből..

Nem értek egyet az öreggel. Inkább arról van szó, hogy a
koronavÍrusban legyengült társadalmakat támadni lehet a
liberalizmusra húzott újabb maszk mögé bújva, és ezt az egyes
erőközpontok meg is fogják tenni. Ehhez adott most Kissinger szellemi
muníciót.

Azzal sem értek egyet, hogy minden más lesz: virus előtt - virus után,
mint valami választóvíz. Nagyon gyorsan fogunk túllépni rajta, mint
ahogy a falvak lépnek túl az árvizeken. Az kétségtelen, hogy néhány
olyan dolog, amely implicite benne volt a társadalomban, explicitté
válik (egyszerűen azért, mert praktikus és hatékony), ugyanakkor ez
nem fázisugrás.

A válság virtuális, és virtuális volta hamar nyilvánvaló lesz. A tőzsdén
elégett pénz miatt ne fájjon a fejünk, az a pénz soha nem is létezett.

Válaszok:
Berecskereki | 2020. április 12. 9:10

Hol van már Amerika attól, hogy Marshall terv félével lendítsen a világon.

Üdv!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket.

Ami Henry Alfred Kissinger tevékenységét, ennek megítélését illeti, két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik az USA érdekeinek a képviselete. A másik a Világ politikájában betöltött szerepe és hatása. Liberális republikánus mentalitása jól ötvözi a német és zsidó mentalitást.

Ha amerikai nézőpontból nézzük, akkor kiváló külpolitikusnak kell tekintenünk. Minden, amiben tevékenyen részt vállalt, vett amerikai érdekeket szolgált és végső során, ha egyenleget vonunk pozitív eredménnyel zárult.

Ha azonban a Világ politikában betöltött szerepe és hatása szempontjából vizsgáljuk, akkor már egészen más a helyzet, mert előtérbe kerülnek a piszkos ügyletek is, amely háborúkhoz, az emberi jogok megsértéséhez vezettek

Gondoljunk többek között a 1971-es, India és Pakisztán között kirobbant Indiai-pakisztáni háborúra, a jom kippuri háborúra és béketárgyalásra, Argentína, Chile, illetve Latin-Amerika tekintetében végzett tevékenysége, Kelet-Timor.

A demokrácia felfogására jól jellemző két kijelentése.
,, „ezek az ügyek túl fontosak a chilei választók számára ahhoz, hogy ezt egyedül ők dönthessék el,,
,, felszínre került az a hangfelvétel, mely közte és az elnök (Nixon) között 1971. november 5-én történt beszélgetést rögzítette és amelyben többek között az indiaiakat ,,köcsögöknek,, Indira Gandhi indiai miniszterelnök asszonyt pedig ,,ribancnak,, nevezte.

Egyik nagyhatalomnak sem érdeke, hogy ilyen módon háborút provokáljon. Akinek érdeke lehetne az egy iszlám terror állam.

Az egész eszmefuttatás lényege, ahogy írod, "a libsi világ megtartása".
"a legitim állam értelme gondoskodni a nép alapvető szükségleteiről: a biztonságról, a rendről, a gazdasági jólétről és az igazságosságról”."
Csak azt nem fejti ki: ennek megvalósítása kinek-kiknek a feladata?
Mert a FED titokban történt létrehozása óta ez nem lehet kérdés.
Persze, erről nyíltan nem beszél, de nyilvánvalóan nekik címezte a mondandóját.
Ott a félelem Henryben is: amit "mi, a hatalmunkkal, a FED-del és mindennel, ennek alárendelve létrehoztunk, szart sem ér, ha nem tudjuk megtartani a kontrollt." Miközben a probléma éppen az ő kontrolljuk, már nincs az a szőnyeg, ami alá a szemétségek tömegét be lehet seperni.
Kezdődött ugyebár a Brandeis-Baruch-Rothschildos szeméttömeg létrehozása az 1919-20-as párizsi "békékkel" és ma is ugyanez tart, még gyilkosabb formában.

,,A válság virtuális, és virtuális volta hamar nyilvánvaló lesz. A tőzsdén
elégett pénz miatt ne fájjon a fejünk, az a pénz soha nem is létezett.,,

A válság soha nem virtuális, látszólagos, hanem tényszerű. Léteznek a jellemzői.
A tőzsdének semmi köze az állításodhoz. A tőzsde egy manipulátor, amely a valós értéket eltéríti és ezzel egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget jelent. Lásd példaként Soros György tevékenységét.

Válaszok:
legyetek | 2020. április 12. 9:41

"A válság soha nem virtuális, látszólagos, hanem tényszerű."

De, a válság lehet virtuális. Éppen te igazolod azzal, hogy kijelented:
a tőzsde manipuláció. Persze ez sem úgy igaz, ahogy te azt gondolod
illetve írod.

A jelenlegi válság virtuális volta éppen a katasztrófahelyzet virtuális
voltából adódik. A visszarendeződés nagyon gyors lesz, különösen
azokban az országokban, amelyek eladósodás nélkül jönnek ki
belőle. Néhány technológia változási folyamatot még katalizál is
a koronavírus, az emberek kicsit elgondolkodnak pár dolgon, de
a következtetéseket hamar elfelejtik majd és újból dühödt
fogyasztásba kezdenek. És így tovább... amig a Nap süt.



Soros, Kissinger nagyon idősek. Utánuk és a vírus után feltehetőleg változások lesznek.

A Földet és az emberiséget szerintem csak a lokalitások kiemelkedése mentheti meg. A termelés más földrészekre költöztetése nem jó, minden országnak a saját demográfiai problémáit saját erőből kell megoldani, nem beszélve az élelmiszer ellátásról. Van valami hajmeresztő a mediterrán zöldségben.

Magyarország vonatkozásában mindent meg kéne tenni az öntözhetőségért. Víz nélkül is termő növényekben elég reménytelen bízni.

Kissinger egy tipikus amcsi imperialista ideológus / Chile, Nicaragua stb /. De a gondolataira figyelnek, ma is véleményformáló, befolyásos, s ebben az értelemben tanulságos, hogy mit ír és mond.

Meg az első világháborús személyes tapasztalata a harci gázról, ellentétben Churchillel, aki bevetette.

A zsidó vegyész találmányára gondolsz, a Zyklon B-re?
Fritz Haber: Jewish chemist whose work led to Zyklon B
By Chris Bowlby BBC Radio 4, 12 April 2011

Kis Singer elvtárs, akinek áldásos tevékenysége vezetett a vietnámi, kambodzsai, laoszi haláltáborok működéséhez.

Sőt! Az atombomba titkainak átcsempészése a kommunista "gonosz birodalmába", is zsidó kezeken keresztül történt.

igen mert a gyokertelen kozmopolita zsido gardat az aldott emleku Sztalin elvtars eltakaritotta :)

Miért terjesztesz marhaságokat?
Az első éjszaka joga sosem létezett
HANULA ZSOLT, INDEX, 2016.06.24. 09:26
Ius primae noctis, avagy az első éjszaka joga

A Föld forgása még a legkisebb probléma.

Magyarországon akkor a jog nyelve a latin volt.

Rég eljutottak. Az egész világ röhög az ilyet tényként állítókról. Nincs valóságalapja sehol. Pedig számos történész tanulmányozta:
But did it really ever happen?
Numerous historians have studied the subject and the result is that it turns out there is no solid evidence of this practice happening in reality at all.
Lehet, hogy csak a zsidóknál van?

Miért nem? A Föld forgása nem okoz túl sok problémát.

Te hoztad fel ezt a példát. Egyébként nem Shakespeare-től emlegetik, hanem a 4,000 éves Gilgames eposztól. A Ius primae noctis-t nem zsidó vonatkozásban vetik fel. Te sem így tetted, ugye?
A zsidók üldözésével kapcsolatban más okokat kell keresni. Dél-Kelet Ázsia elárulása vonatkozásában például Kissingert.

Írod: "Dél-Kelet Ázsia elárulása", akárcsak Chileben, Allende megöletése, a kommunizmustól való rettegésböl fakadt

Dél-Kelet Ázsia elárulása Kis Singer által pont ellenkezőleg, a kommunistáknak kedvezett, lehetővé téve a tömegmészárlások és haláltáborok bevezetését.
Kapott is érte egy Béke Nobel-díjat a vietnámi kommunista Le Duc Tho-val együtt.

Látom, szőrmentében bánsz a szenvedélybetegségek uzsorások általi kihasználásával. Ami évszázadokon keresztül folyt és amiről, mint említed is, valamilyen oknál fogva manapság nem ildomos beszélni.

A megjátszás nagyon jó kifejezés. Mert valóban nem is akarták megnyerni a háborút a kommunisták ellen.
A Nyugat részéről az, hogy nem követeltek elszámoltatást a kommunista bűnök elkövetői felé sok mindent elárul. Vajon nem a zsidó-bolsevizmus van ennek a megúszásnak a hátterében?

A Nobel-díjak még régen egy maffia üzlet. Attól nyilvánvaló, hogy vietnámi kommunista vezetőnek is adták.

Ebben a kérdésben nem az a baj, hogy én kinyitottam a szemem, hanem az, hogy ezt általában nem engedik. A legbiztosabb jele annak, hogy ki van uralmon az, hogy kit nem szabad kritizálni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés