Ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs – ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről. Interjú.
„A terrorizmustól a migrációig számos fenyegetettséggel számolt a világ, de ilyen járvánnyal nem. Önt többek között a bűvös 8-as biliárdgolyónak is nevezték az előrejelző képessége miatt. Látta-e ennek a válságnak a közeledtét?
A legkevésbé sem. Pontosan senki nem tudta ezt. A járvány kitörése nem politikai fejlemény, hanem a kínaiak kultúrájával függ össze, azzal, hogyan tárolják az élelmiszereiket, és bizonyára olyasmikkel is, amiket ma nem tudunk. Az emberek hajlamosak hinni abban, hogy az ellenőrzésünk alatt tartjuk a világot.
A Covid–19 drámai módon megváltoztatja az életünket. Milyen világra ébredünk, ha egyszer vége lesz?
A betegek jelentős része felépül, egy kisebbség belehal. Vannak más betegségek is, amibe belehalnak emberek, például a rákba. Előbb-utóbb születik valamilyen orvosi megoldás, ha nem is azonnal. De egy biztos: Magyarország Magyarország marad, Oroszország tőle keletre fog elterülni, Németország nyugatra, az amerikaiak pedig mindenütt ott maradnak. Ezek nem változnak meg a jövőben sem.
Hogyan változik meg a globális kormányzás?
A legfontosabb változás, hogy az Európai Unió eltűnt a színről. Ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs – ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről. Mindig is voltak erős nemzetállamok. Az Európai Unió mint szuperkormányzat időszaka csak átmenetinek bizonyult. Nem arról van most szó, hogy a nemzetállamok felemelkednének, hanem arról, hogy sohasem merültek feledésbe. A nemzetállamok nem ruházhatják át a szuverenitásukat egy multinacionális tényezőre. Biztos vagyok benne, hogy fennmarad valamiféle európai övezet: az európai közösség például, mint szabadkereskedelmi együttműködési forma, jó elképzelés. A közös európai kormányzás eszméjét ugyanakkor túlgondolták: ehhez az EU a kellő önbizalommal sem rendelkezett, a tagállamok pedig – és ez a fontosabb – visszavették a szuverenitást. Nem Brüsszelhez rohangáltak, hogy mit tegyenek, hanem maguk cselekedtek.”
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Az Európai Bizottság azt mondja, hogy Ukrajna esetében nem szabad megállni.
A nyomozók szerint ez a körülmény a lehetséges indítékra is utalhat.
Az amerikai elnök egy Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó lehetőségéről is beszélt.
