A kezemet megmostam, de a lelkemmel mi lesz?

2020. április 2.
A koronavírus mentális egészségünkre is súlyos hatással van, ezért a lelki segítő szakmák szerepe felértékelődik ebben az időszakban. Hogyan fejlődhetünk a krízis hatására? Mi lesz velünk érintések nélkül? Miként álljunk helyt szülőként a válsághelyzetben? Pszichológiai körkép a covid-19 árnyékában.

Michaletzky Luca írása a Mandiner hetilapban.

Napjaink járványügyi válsághelyzetében egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság. Keveset tudunk a vírusról, és még kevesebbet arról, mit hoz a jövő. Meddig tart a rendkívüli helyzet, meddig kell otthon maradnunk? El tudjuk kerülni az egészségügyi vészhelyzetet, a gazdasági válságot, vagy már csak abban reménykedhetünk, hogy mi és szeretteink ép bőrrel megússzuk? Ha a koronavírust nem kapjuk is el, lelki egészségünkre könnyen rossz hatással lehet a járvány.

Hosszú távú hatások

A járványügyi helyzetben nemcsak a konkrét fertőzéstől való félelem lép fel stresszorként, hanem az egzisztenciánk felett érzett szorongás, a szeretteinkért való aggodalom is. Egy hónapja még csak legyintettünk az Olaszországból érkező baljós hírekre, mára pedig már a mi életünknek is szerves része lett a kijárási korlátozás, a közintézmények bezárása és a távmunka. Úgy érezzük, a világ gyökeresen megváltozott, és ez valóban így van. Talán még azt hisszük, hogy a változás csak átmeneti, de egyre több jele van, hogy hosszú távú hatásai lesznek, azaz életünk soha nem térhet vissza a megszokott kerékvágásba. Tulajdonképpen egy gyászfolyamattal kell megküzdenünk úgy, hogy még pontosan nem is tudjuk, mit veszítettünk el. Természetes, hogy ez levertséget, ingerültséget hoz magával, motiválatlannak érezzük magunkat, illetve testi tünetek is jelentkezhetnek, például alvási, étkezési problémák, fáradtság.

Tulajdonképpen egy gyászfolyamattal kell megküzdenünk úgy, hogy még pontosan nem is tudjuk, mit veszítettünk el

Ebben a helyzetben azért különösen nehéz mozgósítani megküzdési stratégiánkat, mert a védekezés egyik legfontosabb mozzanata az izoláció. Akár önkéntes karanténba vonulunk, akár hatóságilag köteleznek minket erre, akár csak a kijárási korlátozás rendelkezései érvényesek ránk, nem látogathatjuk a kulturális tereket, a vendéglátóhelyeket, nem mehetünk csoportos edzésekre, nem találkozhatunk barátainkkal, rokonainkkal. Beszűkülő társas érintkezési lehetőségeink és elveszített kikapcsolódási lehetőségeink önmagukban is rossz közérzetet, veszteségélményt okoznak. Bár az otthonlét nyújthat pihenési lehetőségeket, hosszú távon mind a teljes magány, mind a családunkkal, párunkkal töltött folyamatos összezártság okozhat problémákat. Így válik a külső hatásokra belső környezetünk is feszültségekkel terheltté. Érdemes tudatosítanunk, hogy a negatív érzelmek elsősorban a járvány okozta helyzetnek szólnak, nem pedig szeretteinknek vagy magunknak. Ismerjük fel, hogy a stressz, a szorongás hatására fókuszunk beszűkült, azonban tudatos odafigyeléssel képesek lehetünk ezen változtatni. Most különösen fontos középpontba helyeznünk mentális egészségünket, hogy pszichés erőforrásainkat mozgósítva vehessük fel a harcot az újfajta fenyegetettséggel szemben. Ennek kérdéseit és a krízisben rejlő lehetőségeket jártuk körbe a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ pszichológusaival.

Mentális akcióterv a koronavírus ellen

A pszichológusok vállán mindenkor nagy társadalmi felelősség nyugszik, ez napjaink válsághelyzetében hatványozottan igaz. A Mindset ezért mentális akciótervet hirdetett a koronavírus ellen, mely több részből áll, s mindegyik rész egyetlen célt szolgál: a magyar társadalom mentális egészségének megóvását, a járványügyi helyzet okozta pszichés feszültség csökkentését, valamint az emberek lelki erőforrásainak mozgósítását.

Fotó: Shutterstock

A mentális akcióterv főbb programpontjai:

• Hétről hétre a Mindset szaklapban tudományos ismeretterjesztő cikksorozat jelenik meg, amely a koronavírus egyéni és kollektív mentális egészségre vonatkozó hatásait taglalja. Ennek első része részletes és átfogó útmutató arról, hogyan őrizzük meg belső egyensúlyunkat ezekben a nehéz hetekben. További írások foglalkoznak a helyzet párkapcsolati, stresszkezelési kérdéseivel, a teljesítményszorongással és a home office kérdéseivel.
• Az országos Pszicho-kávéház előadás-sorozatot netes felületre költöztetve és ingyenessé téve mindenkihez eljuttatják a pszichológiai előadások világát.
• Minden este a Mindset egyik pszichológusa vezetésével relaxációs gyakorlat zajlik a Mindset Facebook-oldalán, ezzel biztosítva mindenki számára a lelki feltöltődés lehetőségét.
• Ingyenes, telefonon, cseten és ímélben is elérhető lelkielsősegély-vonal indult, amelyből mindenki számára nyitott és átlátható út vezet a hosszabb, mélyebb bevonódást igénylő online pszichológiai tanácsadás folyamatába.
• A Mindset Facebook-oldalán tizennégy napos karanténkihívást hirdettek azoknak, akik önkéntes vagy hatósági karanténba vonultak. A kihívás célja, hogy mindennap foglalkozzunk mentális jóllétünkkel, mozgósítsuk lelki erőforrásainkat, hogy könnyebben vészeljük át a vészterhes időket.
• Folyamatosan elérhető a Mindset pszichológusi gárdája, hogy online, illetve szükség esetén személyes pszichológiai tanácsadás során segítsék a hozzájuk forduló klienseket.

Krízis és növekedés: hogyan segíthet minket a fejlődésben egy válsághelyzet?

„A jelenlegi krízis tudatosításán és megélésén keresztül olyan új képességeket fedezhetünk fel magunkban, amelyekkel korábban akár nem is rendelkeztünk, vagy csak nem fordítottunk rájuk elég figyelmet – helyezi új kontextusba a járvány hatásait Helstáb Laura pszichológus, meseterapeuta, a Mindset szakembere. – A korábbi megküzdési mintázataink bővülhetnek, újrarendeződhetnek az új kihívások hatására, ezért akár erősebben is kikerülhetünk a koronavírus okozta válsághelyzetből. Rádöbbenhetünk például, hogy igenis meg tudunk küzdeni a csenddel és az egyedülléttel, illetve meg tudjuk oldani az összezártságban kipattanó konfliktusainkat. Az életünk drasztikus megváltozása lehetőséget teremt arra, hogy újraértékeljük, mi fontos számunkra, és új célokat tűzzünk ki magunk elé.”

Fontos, hogy kisebb gyermekeinkkel is beszélgessünk őszintén, de tömören a kialakult helyzetről, az ő nyelvezetükhöz igazodva
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés