„A koronavírust nem érdeklik a zsidó ünnepek” – Élet a járvány sújtotta Izraelben

Izraelben március 19-e óta nemzeti vészhelyzet van, korábban a száz főnél nagyobb, majd a tíz főnél nagyobb rendezvényeket tiltották be. Bizonyos lépésekben az ország az élen járt, a buszok elejének elkülönítése és a határok lezárása itt történt meg Kelet-Ázsián kívül kívül először. Mindez azért is érdekes, mert a határok szigorú irányításához és a krízishelyzetekhez hozzászokott Izrael merőben más válaszokat adott, mint egyes liberális, nyugati államok. Az egyetemek és iskolák zárva vannak, a tömegközlekedés gyakoriságát csökkentették. Közel félmillió ember vesztette el állását a járvány miatt, a munkanélküliség 16%-os. A szigorú intézkedések dacára cikkünk írásakor 2666 fertőzött volt Izraelben, ebből 39 beteg állapota súlyos, nyolc halott is van. (Az első halott egy budapesti születésű holokauszt-túlélő férfi volt). Az izraeli közlekedési minisztérium számos kreatív döntést hozott, például applikáció tájékoztatja az embereket utazási adataik alapján, ha kiderül, hogy egy járművön utaztak fertőzött egyénekkel. A járvány kezelését azonban nehezíti a befagyott politikai helyzet, amin egyelőre nem lépett túl a zsidó állam.

A megszorító intézkedésekről az Izraelben élő János elmondta, hogy tilos családot és barátokat látogatni, hiszen ezek a kategóriák nem szereplenek ama kivételek között, amelyek miatt engedélyeznék az otthon vagy állandó tartózkodási hely elhagyását. „Nekem az befolyásolja legjobban a mindennapi életemet, hogy nem tudok kimenni hosszabb időre. Megszűntek a baráti összejövetelek, nem tudunk kirándulni, családot sem tudunk látogatni”. 

Ezen kívül maximum száz méterre hagyható el az ember lakhelye. A sportolás is korlátozva van, maximum két személy tartózkodhat egy helyen ebből a célból. Súlyos kérdés a közösségi élet korlátozása, a zsinagógák zárva vannak, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a koronavírust nem érdeklik a zsidó ünnepek. A mikvék (rituális fürdők) a nők számára nyitva vannak. A hatóságok ezek mellett a tilalmak további szigorítását ígérték. 

János tanult és dolgozott is Izraelben: „Körülbelül tizenkét napja vagyok otthon és ez már egy picit sok. Otthonról dolgozom (homme office és zoom-meetingek), de ez nem valami hatékony, és ugyancsak két hete az egyetemen is online történik a tanítás – ami meglepően jól megoldott.” 

Amikor megjelent a vírus, voltak jelei a pánikszerű vásárlásnak: sokan kapkodtak a WC-papír, kézfertőtlenítő, maszk, hús hiánya miatt. De most, hogy az élelmiszerboltok nyitva maradtak, János szerint: „A pánikszerű vásárlások alábbhagytak. Viszont az fura, hogy kézfertőtlenítőt és maszkot csak nagyon drágán lehet venni. Egy eldobható maszkért elkérnek akár 60–80 sékelt is.” (Kb. 7000 forintot). A tojás kezd hiánycikk lenni, ennek oka a túlvásárlás és az importlehetőségek korlátozódása.

Az intézkedések legnehezebb része a bezártság lelki hatása. János borúsan fogalmaz: „Számomra szörnyű és szokatlan ez a bezártság, mivel nagyon sok időt öltök kint a szabadban. Ismerőseimmel is ugyanez a helyzet, mivel ha egy kicsit jobb az idő, akkor általában kirándulunk, tengerpartra megyünk, és most, mikor az idő egyre jobb, be vagyunk szorítva a négy fal közé. Senki sem szereti ezt.”

Néhány napja a givatajimi önkormányzat zenés furgont vitt körbe a városban, és zenét játszottak a bezárt embereknek. „Ez ebben az időben nagyon jól esik mindenkinek”. Ezt János szerint más önkormányzatok is csinálják. A Times of Israel pedig cikket közölt, ahol jeruzsálemi erkélyeken állók énekeltek. Mindenki igyekszik kivenni a részét, Reuven Rivlin államelnök például mesét mondott a tévében gyerekeknek.

Sajnos más helyektől nem eltérő módon Izraelben is lehet negatívumokról hallani. János szerint is vannak, akik megszegik a karantént: „A múlt héten a jó idő miatt rengetegen mentek ki a tengerpartra. Volt is a hírekben szó róla, hogy az emberek nem tartják be az egészségügyi minisztérium utasításait.” A Times of Israel is írt olyan esetről, ahol megszegték a karantént, ám a hatóságok ez esetben is szigorúan jártak el.

János szerint a magyar intézkedésekről nem nagyon szólnak a hírek Izraelben, bár most a héber nyelvű média – mint egyébként a nemzetközi sajtó is – felkapta a hírt, hogy egyesek gázpisztolyokat vásárolnak Magyarországon. „Az emberek, akik haza tudnak menni majd a repülővel, nagyon örülnek”. János itt arra a charter járatra gondolt, melyet a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) indított, hogy hazahozza az Izraelben rekedt magyarokat.