A hatalom és az alkotmányozás

2020. március 27. 9:05

Szentpéteri Nagy Richard
168 Óra
Más országokban (ahol van alkotmány), az alkotmányt nem a törvényhozó hatalom hozza, mert a törvényhozó hatalomra a törvényhozás van bízva, nem az alkotmányozás.

„A koronavírus tombolásának idején, midőn sokan – kényszerből vagy önként, otthon vagy másutt – zárt helyen tartózkodnak, és a magány óráiban megnövekszik az olvasásra szánt idő, talán nem érdektelen olyasmivel is foglalkozni, aminek nincs sok köze e betegséghez. Legfeljebb a társadalom betegségeihez. Egyszer alighanem belátjuk majd, hogy a kórok e két válfaja sokszor összefügg egymással.

Mindenesetre nekünk most azzal a kérdéssel kell oldanunk a kényszerpihenő egyhangúságát, hogy mi köze van a fő hatalomnak az alkotmányozáshoz, mert a hatályos Alaptörvény ebben a kérdésben nem pontos, de ha mégis arra törekszünk, hogy megértsük, akkor irdatlan következtetésekre kell jutnunk. Az Alaptörvény szerint ugyanis a hatalom a néptől ered, vagyis a főhatalom forrása a nép, de – mint korábban láthattuk – ez nem azt jelenti, hogy a nép közvetlenül gyakorolná a hatalmat (legfeljebb időnként), hiszen e gyakorlást rábízza a parlamentre (és ténylegesen is csak a parlamentre). Valójában Magyarországon az alkotmányozást is rábízza a parlamentre, mert az alkotmányalkotó hatalom ugyancsak a parlamentnél van. Más országokban (ahol van alkotmány), az alkotmányt nem a törvényhozó hatalom hozza, mert a törvényhozó hatalomra a törvényhozás van bízva, nem az alkotmányozás.

Az alkotmányozás a népre van bízva, mert a nép ezt a hatalmát nem bízta senkire, hanem megtartotta magának. Ha e hatalom nem a népnél lenne, akkor nem jelentene semmit a népszuverenitás (így se sokat jelent), és végképp nem lenne értelme az alkotmánynak, amelyet a nép hoz (az más kérdés, hogy ezt hogyan teszi). Ha az alkotmányozó hatalom nem a népé, akkor nem világos, mit jelent az a tétel, hogy a főhatalom forrása a nép.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 145 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A nép a hatalmát a választott képviselőkön keresztül gyakorolja. Ez a parlamentarizmus. Melyik országban van az alkotmányozás konkrétan "a népre" bízva?

Ez még mindig itt tart?

Klassz ez a többpárti konszenzus szöveg. Kár, hogy épp a héten bizonyosodott be, hogy még egy koronavírus-válság sem volt elég a zsigeri Orbánfóbia legyőzésére. Vagy legalább ideiglenes csillapítására. A választási eredmények döntöttek. Ráadásul a Fidesz egyik fő kampányígérete volt az alkotmányozás.

Marhaság.
Sehol sem a nép alkotmányoz. A népszavazásnak sem lenne értelme, mert a választók többsége nem ismeri a nemzetközi jogszabályokat, beleértve az EU rendelkezéseit is. Így legfeljebb csak szímpátia alapján szavazna.
Magyarországon a háború utáni szovjet mintára készült alkotmány, majd a rendszerváltozás ennek módosított alkotmánya sem népszavazás eredménye.
A ,,kísérletként,, készült Európai Unió Alkotmánya sem népszavazás került volna jóváhagyásara, hanem a tagországok ratifikálták parlamenti szavazással. Mivel nem minden ország parlamentje ratifikálta, így nem lépett életbe és helyette lett a Liszaboni Szerződés.

Nem feltálalja a szerző a a vaskarikát.

Elolvastam a teljes cikket, de abban sem találtam választ arra, hogy akkor hogyan történne az alkotmány megírása.
A 168 órát ismerve, az lenne az egyenes válasz, hogy szakértőkre kellene bízni a megírást, (mert a nép nem jogász, nem tudják, hogy milyen formai követelményeknek kell megfelelni) természetesen azt, hogy ki a szakértő, más szakértők mondanák meg, akik mind baloldaliak. Legalábbis az elmúlt harminc évben mindig ezt mondták.
Nekem is az amerikai alkotmány jutott az eszembe, mint olyan példa, ahol tudom a történetét.
Ott is a hatalmon lévők írták meg vagy módosították.

A szockomban sem a törvényekkel volt a baj, hanem azzal, hogy nem mindenkire vonatkozott.
Most sem mindenkire egyformán vonatkozik.

Eddig úgy volt, hogy a parlament kétharmadával lehet alkotmányt is módosítani. Nem csak elvben, hanem gyakorlatban is. Most ez itten miről beszél?

Megoldás? A sok népi, "civil" NGO beadja a javaslatait, majd a valódi civil NGO-k, akiket a külföld is elismer, sőt pénzzel ellátja a létezését, nos, ezek formába öntik, felteszik szavazásra, népszavazásra, és megszavaztatják.
Mint pl. a négyigenest, anno.
Ja, a külföld elismer azért fontos, mert a külföld, az az ALFA viszonyítási pontunk, nekünk, szegény, elmaradott mongoloid görbe lábú barbároknak (ezek a magyarok).
Legalábbis ezt terjesztette rólunk az Antand-demokrata sajtó, anno, amikor a kollaboráns NGO-k egyetlen néven, a Galilei Körén futottak...
Ja, és ez az NGO-indokolás ezért lenne ellenállhatatlan, mert bemagyaráznák - értsd: lenyomják az emberek torkán - , az NGO, az egyetlen VALÓSÁGOSAN FÜGGETLEN SZERVEZET...
Akit olyan emberi kiválóságok támogatnak, mint a jóságos G. Soros elvtárs, az eleve nem lehet rosszindulatú a néppel szemben, hiszen az emberek szabadságáért küzd.

Hány százalék módosítást engedélyeznél, elvtikém? És minek a százalékát? Karakterek száma szerint? Bekezdések száma szerint? Szavak száma szerint?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában