A Budapest Schooltól a pécsi ciszterekig: iskolapéldák, példás iskolák

2020. február 19. 8:48

Írta: Szalai Laura
Milyen az a tanítás, ami nem állami? El lehet-e élesen választani a liberálist a poroszostól? Lehet-e közös egy modern, családi fenntartású iskolában és egy egyházi intézményben? A Budapest Schooltól a pécsi ciszterekig két példa arra, milyen az oktatás a hagyományos rendszeren túl. Riportunk.

„Egy kanapén ülve családos emberek azon kezdtek gondolkodni, milyen jövőt szeretnének a gyermekeiknek, és hogyan tudna a család részt venni az oktatásukban. Erős közösséget képzeltünk el, amelyben a szülők nemcsak a szülői értekezleten találkoznak, hanem folyamatosan hatással vannak a gyerekeik tanulására” – foglalja össze a modern iskola, a Budapest School (BPS) 2015-ös születésének körülményeit Halácsy Péter társalapító, akivel a Pozsonyi út 10. szám alatt székelő, ötven diákot befogadó közösségük épületében találkozunk.

A BPS olyan, ma már tizenegy mikroiskolából álló tanulási hálózat, amelyben

a diákok kevert korcsoportú osztályokban tanulnak hároméves kortól egészen a középiskola végéig.

A BPS-t jelenleg kizárólag a szülők finanszírozzák, a hozzájárulás nem csekély: diákonként havonta száztízezer forint, amit egy az egyben a működésre fordítanak. „Sajátos ösztöndíjrendszerünkkel azokat is bevonjuk, akik nem engedhetik meg maguknak ekkora összeg kifizetését. Bátorítjuk a szülőket, aki megteheti, fizessen többet, így aki kevesebbet tud, az is hozhatja hozzánk a gyerekét.”

Budapest School

Egyéni tanulási célok

Az alapítók tanulás- és fejlődésközpontú iskolát kívántak létrehozni, ahol a közösségnek fontos az egyén, az egyénnek pedig a közösség. „Nem érdemes már a harmincéves kategóriákban gondolkodni, és az alternatív liberálist az állami poroszossal szembeállítani” – vallja Halácsy Péter. A BPS pedagógusai szerint a tanulás szempontjából elsődleges a motiváció, fontosabb, mint a tehetség. „Utóbbi csupán arra elég, hogy a képességek fejlődjenek; ami igazán számít, az az erőfeszítés. Vagyis az intelligenciahányadosnál sokkal fontosabb a hosszú távú elszántság, az, hogy el akarsz érni valamit, és ezért időt és energiát szánsz rá” – hangsúlyozza. Minden gyereknek saját tanulási célja van, amelyet háromhavonta ki kell jelölni, akárcsak egy vállalatnál a negyedéves célokat. A tanár, a szülő és a gyerek együtt írja alá az erről szóló szerződést. „Sokan azt gondolhatják, a diák nálunk azt tanulja, amit akar, holott erről szó sincs. Mi is a Nemzeti alaptanterv mentén állítjuk össze a tananyagot, azzal a különbséggel, hogy teret adunk annak, hogy a tanulás tartalma a tanárok és a közösség érdeklődése alapján változzon. Ebben az iskolában például most indul egy egyhetes tudományos modul, amelynek során a matematika eszközeivel űrkutatási kérdésekre keressük a válaszokat a gyerekekkel.”

És hogy egy ilyen rendszerben miként válhat el a tanár és a diák szerepe? Halácsy szerint

a gyerekekben alázat van, mert tanulni akarnak.

„Arra szövetkeztünk, hogy együtt érjünk el eredményeket. Az egónál többet ér, hogy mit végzel el, és milyen sikerrel – fogalmaz. – Vannak nevelésbeli kérdések, például hogy szabad-e az asztal alatt olvasni. Lehet, hogy ez sokaknak komfortzónán kívül esik, de mi azt mondjuk: ha az olvasás a cél, akkor mindegy, hogy hol olvas a gyerek. Előfordul olyan eset is, hogy valaki zavarja a közösséget. Az ilyen helyzetekre bevezettük a jóvátételt, így a gyerek mondhatja: bocsánat, hogy elrontottam az órát, de vállalom, hogy kitakarítom a tantermet. Szóval nyíltan beszélünk a konfliktusokról, a normákról és a megoldásokról.”

Amikor a számonkérés menetéről érdeklődöm, Halácsy büszkén mondja, a tapasztalat az, hogy a gyerekeik jobban vizsgáznak az átlagnál. Emellett állandó visszajelzés, hogy a diákjaik magabiztosak és képesek megnyilvánulni közösségben. A félévi vizsgák nem helyben zajlanak, hanem azokban a működési engedéllyel rendelkező iskolákban, ahol a BPS-es diákok magántanulói jogviszonyt létesítettek.

Itt érkezünk el egy lényeges ponthoz: bár tavaly tavasszal az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta a Budapest School kerettantervét, ősszel az iskola nem szerezte meg az akkreditációt a most zajló tanévre, azaz továbbra sem államilag elismert intézmény. „A minisztériummal, a kormányhivatallal nagyon jól dolgoztunk együtt, ezt a kedvező folyamatot rekesztette meg nyáron a köznevelési törvény módosítása. A kerettantervük változtatásra szorult, és a magántanulás szabályozását is átalakították. A jogalkotók úgy gondolták, pár ezer magántanuló van az országban: a versenysportolók és azok a »hisztizők«, akiknek semmi nem jó, és dacból kivonulnak az iskolából. Csakhogy az a keresztény családi hagyományokra épülő, világszinten elterjedt tanulási forma sokkal többeket érint, főleg azokat a középosztálybeli családokat, akik aktív szerepet kívánnak vállalni a gyerekük oktatásában” – fogalmaz Halácsy Péter. Bízik benne, hogy jön a korrekció, és hamarosan lesz működési engedélyük is. 

BPS

Nyugalom, békesség

Ha valakit megkérdeznek, mi jut eszébe az egyházi iskolákról, akkor a szigor szó biztosan az elsők közt szerepel. Ám Bodáné Gálosi Márta, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma igazgatója szerint náluk másképpen alakult: a tanároknak keveset kell fegyelmezniük a diákokat,

a fegyelem ugyanis általában magától értetődő a gyerekek számára.

„Nyugalom, csend, békesség – leginkább ez jellemző a közösségünkre. Azok, akik hozzánk jelentkeznek, elfogadnak egyfajta rendet, ezt az aláírásukkal igazolják is. Ez iránymutatást ad a diákoknak, ami szerintem roppant fontos a sokszor zavaros világunkban” – vallja. Az intézményvezető szerint az iskola jelmondata, az Ardere et lucere! – Lángolj és világíts! – egy olyan vezérelv a közösségük életében, amelybe a mindennapokban könnyű belekapaszkodni. „Nagyon sok gyerek nem ismeri meg élete során az egyházi, bibliai gondolatokat, emiatt szerintem nagy veszteség éri őket. Óriási erőt adna minden gyermeknek, ha lehetősége lenne megismerkedni a Bibliával. Észrevétlenül hatná át a teljes életét” – hívja fel a figyelmet az intézményvezető, aki 2018 augusztusa óta áll a gimnázium élén.

Az egyházi iskolák a keresztény értékekre igyekeznek nevelni a gyerekeket, ez a pedagógiai programjukban is megjelenik. A diákok az órarend szerint hetente egyszer szentmisén vesznek részt, a hetedikesek és nyolcadikosok hétfőn, a kilencedikesek kedden, és így tovább. A végzősök maguk dönthetik el, hogy részt akarnak-e venni, közülük már azok jönnek, akik a legjobb szívvel teszik. „Ebben az egy órában a diákok elcsendesednek, önmérsékletet tartanak, kicsit megnyugszanak. Na, ez hiányzik a többi iskolából” – mutat rá.

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pécsen

 

Ugyanakkor téves a feltételezés, hogy csak a vallásos családok járatják ide gyermekeiket. „Iskolánk kapuja mindenki előtt nyitva áll, olyanokat is felveszünk, akik nincsenek megkeresztelve. Az azonban kikötés, hogy a diákoknak és a tanároknak el kell fogadniuk az iskola szellemiségét. Kapnak felkészítést a keresztségre, de ha azt követően valaki mégis úgy döntene, hogy nem szeretne megkeresztelkedni, nem fogjuk elküldeni az iskolából” – hangsúlyozza Bodáné Gálosi Márta. Mint mondja, más felekezethez tartozó diákokat is szívesen fogadnak, nekik külső tanárok tanítják a hittanórát. „Ezt megszervezni nem kis munka, de nekünk fontos, hogy minden gyermek a vallásának megfelelő hitéleti tevékenységet folytathasson” – árulja el.

Kifejezetten figyelnek a hátrányos helyzetű gyerekekre is,

akiket az alapítványaikon keresztül havi rendszerességgel támogatnak.

Az egyházi iskolák erénye a gyermekközpontúság és a keresztényi szellemiség követése. Ez lelki biztonságot nyújt a tanulóknak, akik könnyebben ellen tudnak állni a „kinti világ kísértéseinek”, mert olyan világképet kapnak, amely pozitív irányban segíti őket – mondja lapunknak Gaál Richárd, a veszprémi Padányi Katolikus Iskola igazgatóhelyettese. Az intézménynek van lelki igazgató atyája, aki fontos szerepet tölt be az iskola életében: a diákok bármikor megkereshetik kötetlen beszélgetésre; nyitottsága, problémamegoldó készsége, érzékenysége nagy segítség volt már sok esetben. Az iskola szerint diákjaik empatikusabbak, jobban odafigyelnek egymás lelkiállapotára, érzékenyebben reagálnak egymás problémáira, és igyekeznek megsegíteni társaikat. A tanárok nagy hangsúlyt fektetnek tanítványaik lelki nevelésére, támogatására az intézmény szellemiségének, pedagógiai programjának megfelelően.

 

 

BPS fotók: Földházi Árpád

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Egy kanapén ülve családos emberek azon kezdtek gondolkodni, milyen jövőt szeretnének a gyermekeiknek, és hogyan tudna a család részt venni az oktatásukban. "
Mikor én iskolába jártam, azt tanácsolták a fiataloknak, tanuljanak, hogy ne kelljen dolgozniuk.

Talán próbálkozhatnál a Szent István Társulat Biblia fordításával. Tuti, hogy megértenéd. A gyerekek értik.

Itt a lényeg! A szülők az iskolával karöltve és nem ellene. Így a gyerek is tudja, hogy merre hány méter és simán betartja a szabályokat.

"Egy kanapén ülve családos emberek azon kezdtek gondolkodni, milyen jövőt szeretnének a gyermekeiknek, és hogyan tudna a család részt venni az oktatásukban."

"Azok, akik hozzánk jelentkeznek, elfogadnak egyfajta rendet, ezt az aláírásukkal igazolják is."

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés