Háromöves tatu született Szegeden

2020. február 10. 15:50
A háromöves tatuk tudnak a legzártabban összegömbölyödni veszély esetén, egy résnyi helyet sem hagyva a ragadozóiknak vagy éppen az állatorvosnak.

Déli háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus), más néven matakó született a Szegedi Vadasparkban, a jövevényt egy gondozó neveli, de hamarosan a látogatók is megfigyelhetik az állatkert trópusi házában.

A Tisza-parti város állatkertjében 2011 óta nevelnek összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlító emlősöket. A tatufélék egy ősi dél-amerikai emlőscsoportba, a vendégízületesek közé tartoznak, a hasonlóan különös megjelenésű, és a Szegedi Vadasparkban is látható sörényes hangyászok, valamint a kétujjú lajhárok rokonai.

A korábban Szegeden felcseperedett matakók más európai állatkertekbe kerültek, a 2017-ben világra jött Tankari azonban a vadasparkban maradt, és közelmúltban maga is életet adott egy kölyöknek. Sajnos azonban – ahogy ez első alkalommal sokszor előfordul az állatok világában – nem tudta megfelelően táplálni kicsinyét, ezért egy gondozó kezdte nevelni a kölyköt. Az alig 100 grammosan született tatukölyök azonban szépen növekszik, félkilósnál is nehezebb, és már el is kezdődött szilárd táplálékhoz szoktatása – mondta el az MTI-nek Veprik Róbert igazgató.

A matakó Dél-Amerika – Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay – száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. A természetben rovarokkal, főleg termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, amelyekhez erős karmaival jut hozzá, ebben némileg távoli rokonára, a sörényes hangyászhoz hasonlít, fő állatkerti takarmányuk is ugyanaz a magas fehérjetartalmú keverék.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne. A tatukat védő bőrcsontpáncél az övezettségének köszönhetően kevésbé merev, mint a teknősöké. A háromöves tatuk tudnak a legzártabban összegömbölyödni veszély esetén, egy résnyi helyet sem hagyva a ragadozóiknak vagy éppen az állatorvosnak, aki megvizsgálná őket.

Bár még gyakorinak számítanak, az élőhelyvesztés és a vadászat következtében létszámuk folyamatosan csökken természetes élőhelyükön.

(MTI)

(A kép forrása: hirado.hu)

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés