A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette: a diaszpóra magyarsága reneszánszát éli. Dicsérte a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasait, és arra figyelmeztetett: kulcsfontosságú a diaszpórában élő magyar fiatalok nemzeti öntudatának megerősítése.
„Körülbelül 2,5 millió honfitársunk él diaszpórában. Számukra a változás szembetűnő, mert volt olyan időszak, amikor az anyaország lemondott róluk, létezésüket is tagadta, később pedig nem kaphatták meg a kellő figyelmet. Ebben viszont az elmúlt tíz év során jelentős változás történt, és az évtizedes munkánk gyümölcse lassan beérik” – mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek. Úgy fogalmazott: a diaszpóra magyarsága ma a nemzet része, és az anyaország ekként is tekint rá.
Hegymenetben a Kőrösi- és Mikes-programok
A Kőrösi Csoma Sándor-programról elmondta, hogy 2013-as indulásakor 47 ösztöndíjas segítette a diaszpóra magyar közösségeinek munkáját, mára viszont háromszor ennyien vannak a KCSP-sek. Az általuk segített „közösségeket – civil szervezeteket, cserkészeteket, egyházakat, hétvégi iskolákat és néptánccsoportokat – sikerült bekapcsolni a nemzet vérkeringésébe”, jelentette ki a miniszteri biztos. Szilágyi tud olyan, Észak-Argentínában élő magyarról is, aki a Kőrösi-programnak köszönhetően vált magyar állampolgárrá.
A Mikes Kelemen-programot, melynek keretében a diaszpóra tárgyi örökségét gyűjti és rendszerezi az állam az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár segítségével, szintén sikertörténetnek látja a miniszteri biztos. „Sok olyan hungarika anyag került haza, amelyből nem volt példány itthon” – fogalmazott Szilágyi, majd kifejtette: a legértékesebb tárgyakat, így például a Csapó Endre-hagyatékot, a Mindszenty bíboros magyar diaszpóra-közösségeknél tett látogatásakor készült képeket vagy Szász Endre rajzait, egy új diaszpóramúzeumban teszik majd közszemlére.
Magyarországi tanulmányutak a Rákóczi Szövetséggel
A 10 és 29 év közötti, diaszpórában élő magyar fiatalok nemzeti öntudatának erősítését kulcskérdésnek nevezte Szilágyi Péter, és méltatta a Rákóczi Szövetség tanulmányút-programját, melynek keretében a diaszpórában élő magyar fiatalok a történelmi Magyarország területére is eljuthatnak. A Nemzetpolitikai Államtitkárságnak nagyon jó kapcsolata van a Külföldi Magyar Cserkészszövetséggel, sok programjukat támogatták már – mondta a miniszteri biztos, de két új, saját kezdeményezést is bejelentett: hamarosan beindul a magyarországi középiskolákban és felsőoktatási intézményekben továbbtanulni kívánó diaszpórában élő fiatalokat támogató program is. „A vesztes XX. század után a XXI. század a magyarság évszázada lesz” – összegzett Szilágyi.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
A miniszterelnök is reagált Csercsa Balázs, a Tisza korábbi belső emberének interjújára.
Egy több mint húszéves interjú került elő.
„Becsületes és tisztességes ember vagyok” – bizonygatta Zelenszkij leváltott hivatali vezetője.
Már ott tartanak az ukrán polgárok, hogy hólevet kénytelenek inni.
