Veszíthet Magyarország a civilszervezetekről szóló törvény miatt Luxemburgban

2020. január 14. 12:51
Az Európai Bizottság szerint a civilszervezetekről szóló magyar jogszabály több uniós elvet sért, ezt az álláspontot teheti magáévá az Európai Unió Bírósága is.

A civil szervezetek külföldi támogatását érintő magyar jogszabály a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését is sérti, ezért nem egyeztethető össze az uniós joggal – ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kedden.

Három éve fogadták el az új „civil törvényt”

Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt fogadott el, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriáinál. Emellett a törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben.

Az Európai Bizottság szerint a felsorolt kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, ezért a brüsszeli végrehajtó testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok most ismertetett indítványában elismerte, hogy a hivatkozott közérdekű célok – mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem – igazolhatják a jogszabály meghozatalát, azonban nem tehet érvényessé olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket.

Döntő lehet a főtanácsnok véleménye

Úgy ítélte meg, hogy a Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek vagy szervezetek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a magánéletbe történő beavatkozásnak minősül a személyes adatok kezelését illetően. Véleménye szerint az intézkedések aránytalanok is, mivel az 500 ezer forintos küszöbérték rendkívül alacsony az okozott sérelmek súlyosságát tekintve, valamint az unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az unión kívülről származókat. Továbbá a megtámadott kötelezettségek nem teljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.

Mindezekre figyelemmel a főtanácsnok azt javasolta az uniós bíróságnak: állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek igazolatlan beavatkozással járnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített magánéletre, a személyes adatok védelmére és az egyesülési szabadságra vonatkozó jogokba.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.

Völner szerint alaptalan volt a bírósági pert megelőző kötelezettségszegési eljárás.

Alaptalannak tartja a kormány a külföldről támogatott civilszervezetek ügyében folyó kötelezettségszegési eljárást, és ezt kedden közölte az Európai Bizottsággal a szervezetnek küldött válaszban – jelentette be Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára még 2017 végén.

A magyar szabályozás szerint a civilszervezeteknek be kell jelenteniük ha 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapnak egy év alatt, továbbá a támogató személyét és székhelyét, ha az 500 ezer forintnál nagyobb támogatást nyújtott. Az államtitkár akkor leszögezte, hogy alaptalan az EB felvetése, a magyar törvény nem sért sem uniós, sem nemzetközi jogot.

Völner Pál azt is szóvá tette, hogy a civilszervezetek, a migránskvóta és a CEU miatt folyó kötelezettségszegési eljárásokban rövidített határidőt vár el az EB a magyar kormánytól. Brüsszelben Jean-Claude Juncker, a bizottság akkori elnöke és Frans Timmermans, a testület akkori alelnöke is találkozott Soros György üzletemberrel – tett hozzá.

(MTI)

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezzel szemben, ami valóban SÉRTI az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az nem más, mint G. Soros és az ő szervezetei.
Tom Luongo amerikai libertárius geopolitikai elemző és közgazdász szerint "a davosi pénzoligarchia tudatában van: egyre többen vannak, akik ellenzik az uralmukat. Azt, amelyben övék az örök hatalom, amelyet egyfajta felsőbb felügyelő osztályként gyakorolnak a világ alattvalói felett. Az alattvalók pedig a piacgazdaság manipulált, perverz torzulásán keresztül szolgálják a felsőbb osztályt."
Eme perverz torzulások a magukat "civil" szervezeteknek nevező Soros-terrorosztagok.
Ennek egyik szolgája az Európai Unió Bírósága.
Az ügy főtanácsnoka úgyszintén.
De a tegnapi eskütétel sem a demokrácia jegyében történt.
Amennyiben "Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az unió általános érdekében eljárva látják el. Ennek során nem kérnek, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. "
ÁM AZ KIMARADT AZ ESKÜBŐL, HOGY NEM FOGADNAK EL UTASÍTÁSOKAT MAGÁNSZEMÉLYEKTŐL, PL. G. SOROSTÓL.

De ha nem megy, csinálunk új törvényt, más nyelvezettel.
Megkérjük Trócsányi Lászlót és ő meg fogja írni.
De a Soros-lotyók és Soros-stricik dínom-dánomja véget fog érni, mint ahogyan a CEU is véget ért.

Mi sok mindent kibírunk, de ha az EU tevékenysége továbbra is csak jogi köpenybe burkolt kukacoskodásból áll, nem lesz képes fennmaradni a maga módján hatékonyabb nyugati és keleti ellenlábasai szorításának.

Akárhogy is dönt a Bíróság, a magyar kormány az idevágó kitűzött céljait el tudja érni. Ez csak politikai és újabb jogi technika kérdése.

Tudtommal a CEU nem adhat ki bizonyítványt Magyarország területén.

Én másként látom.
Azt nem is írtam le, hogy a Soros-NGO-k azzal, hogy Magyarország ellen alaptalanul uszítanak, vádaskodnak, feljelentenek, több, tíznél is több millió magyar polgár személyiségi jogait sértik meg.
Ezt, ha 365/1 dollár/12 millió magyart veszek alapul:
ÉVENTE 4 MILLIÁRD DOLLÁR!!!
ENNYIT VESZNEK KI A SOROS-NGO-K A MAGYAROK ZSEBÉBŐL, ÉLÉSKAMRÁJÁBÓL.
10 ÉV ALATT 40 MILLIÁRD DOLLÁR!
Ezt előbb-utóbb valakinek ki kell fizetnie, a károkat rendezni kell.

Semmitől nem sérti.
Ez a veszett kutya támadása, amikor érzi a vesztét.
És ezek a veszett kutyák itt is megtalálhatók, elég, ha beírjuk:
Soros-szervezetek Magyarországon

A lista: a Soros-hálózat hazai kitartottjai - 888
Tíz Soros-szervezet indított támadást Magyarország ellen
Tíz Soros-szervezet indított durva kampányt Magyarország ellen
Már 121 civil szervezet van a “sorosbérenc”-listán
Soros-szervezetek – PestiSrácok
opensocietyfoundations.org Epizódok a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának több mint 30 éves magyarországi tevékenységéből
A Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros György
Külföldről támogatott civil szervezetek - Civil Információs Portál
Soros-szervezetek irányítják a Magyarország elleni támadást
A Soros-szervezetek kórusa ma reggel felsorakozott

soros alapítványok magyarországon
külföldről támogatott civil szervezetek listája
soros g
soros élete
soros gyuri bácsi
mit akar soros
honnan van kitiltva soros
sorost elítélték

A perek 90%-át a bizottság nyeri meg a tagállamoknak szemben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés