Ki profitál jobban a mesterséges intelligenciából?

2020. január 14. 13:08
Hogyan készülnek a vezető hatalmak az MI egyre növekvő szerepének kiaknázására a nagyhatalmi vetélkedésben? Ez lesz a 2020-as évek sorsdöntő talánya, hiszen az előttünk álló évek legfontosabb technológiája a mesterséges intelligencia (MI) lesz – a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) új tanulmánya szerint mindenképpen.

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése ugyanazt a pályát követi, mint egykor az internet, aztán a közösségi média terjedése: mindig csak tágul a használati köre és technikai háttere, s ha már megjelent, zsugorodni már sose fog. Éppen ezért aki hamarabb és szélesebb körben hasznosítja, az kerül lépéselőnybe az információgyűjtés, a fejlesztések, a gazdasági befolyás terén – vagy akár majd a nemzetközi politika tematizálásában.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet tanulmányának ajánlója három területen látja a MI már jelen lévő hatását. A gazdaság területén a mesterséges intelligencia fejlesztése, illetve annak bevonása a gazdasági folyamatok irányításába módosíthatja a cégek, nemzetgazdaságok piaci pozícióit, ezzel bizonytalanságot okozva a globális piacokon és a munkaerőpiacon is.

A második terület a biztonságpolitika: autonóm fegyvereket,

robotfegyvereket, hadászati technikát irányító algoritmusokat fejlesztenek az egymással vetélkedő államok,

amely ellenőrizhetetlen fegyverkezési versenyt robbanthatnak be.

A harmadik terület a demokratikus jogokat érő fenyegetések: a mesterséges intelligencia alkalmazásával egyre profibb megfigyelési eszközöket gyártanak, egyre bonyolultabb algoritmusokat dolgoznak ki, így követhetetlenné válnak a választási manipulációk, a magánélethez való jog pedig jelképessé válik.

A mesterséges intelligencia hasznosítása tehát egyre inkább az államok stratégiai erőforrása lesz, „előreláthatóan jelentős szerepe lesz a globális gazdasági és katonai egyensúly átalakulásában”. Ezért nem véletlen, hogy az Egyesült Államok éppen a napokban korlátozta az MI-technológiák exportját, különösen a nagy vetélytársak, Oroszország és Kína számára.

Kína vélhető szándéka, hogy vezető hatalom legyen az MI-technológia terén,

amerikai adatok szerint idén csupán ezen szektor fejlesztéseire 70 milliárd dollárt szánnak – írja a tanulmány egyik szerzője, Négyesi Imre. A NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezető docense szerint Amerika „jelenleg vesztésre áll ebben a harcban”, pedig a Pentagon értékelése szerint a mesterséges intelligencia használata nélkül nehéz lesz a jövőben fenntartani a békét és a stabilitást.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, a KKI 4:1 friss számában Salát Gergely sinológus megerősítette a Kínára vonatkozó kijelentéseket: a kínai Államtanács 2017 nyarán kiadta a jelszót, mely tervet azóta feszesen követnek a kínai fejlesztések, miszerint a húszas évek végére Kínának a mesterséges intelligencia területén világelsővé kell válnia. És erre minden esélye meg is van – szögezi le a PPKE BTK docense –, ugyanis

a kínai állam ezt gazdasági prioritásnak határozta meg, amelynek megvalósításához óriási tőkét rendel hozzá,

és a feltörekvő kínai digitális iparban dolgozó szürkeállomány is adott hozzá.

Ez már az MI-fejlesztések negyedik-ötödik hulláma az ötvenes évek óta, a fejlesztések motorja az adatgyűjtés – írja összefoglalójában a harmadik szerző, Gulyás László. Az EIT Digital igazgatója szerint három tényező van az MI-piacon: Amerika, Kína és Európa. Az Egyesült Államok az amerikai nagyvállalatok révén, az állam pedig a hadiipari és titkosszolgálati megrendelésein keresztül. Kína szintén belső piacon megnőtt, nemzetközi porondra kilépett vállalatok révén, illetve saját fejlesztésű technológiák (pl. arcfelismerő program) okán van jelen.

A harmadik erő Európa, amely lépéshátrányban van az előző kettőhöz képest. Bár az EU-nak van saját MI-stratégiája, a tagállami részérdekek miatt töredezett piac. Ugyanakkor a szektor etikai, jogi szabályozásában előbbre tart, mint Amerika vagy Kína.

Oroszországnak is van tavaly ősze óta saját MI-stratégiája, nem meglepő módon

a legtöbb ilyen fejlesztés a védelmi szektorhoz kapcsolódik

– írja a negyedik szerző, a tanulmány szerkesztője, llyash György. A KKI kutatója szerint az orosz fejlesztésű MI-technológiák egy részét már letesztelték a közösségi média felületein és a szíriai harcok során.
 

fotók: KKI, nacle.org, future-customer.com

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mestersége Intelligencia :: statisztika másként.

"Kína vélhető szándéka, hogy vezető hatalom legyen az MI-technológia terén"
Ha Kínát megengedjük, hogy világelső legyen, akkor minden eddig ismertnél és feltételezettnél
nyomorultabb helyzetbe kerülünk.
Ehhez képes bölcs vezérünk áprilisban megint Kínába megy szolgálni ill. felvenni a baksist.

És Ti ezt hagyjátok.
Hagyjátok?

Azért a Kohonen S.O.M. határeset. Abban már sanszos, hogy meg tud jelenni az absztrakció.
Nehezen kutatható terület, ha fiatalabb lennék, rámozdulnék.

Nem kapacitásproblémát látok. Értelmezési, definíciós és ebből következően algoritmus
problémát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában