KLÍMAGYILKOS MONETÁRIS POLITIKA
Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája kifejezetten károsnak bizonyult a klímaváltozás szempontjából az elmúlt években. A dotkomlufi 2000-es kipukkadása után az EKB és a Federal Reserve által végrehajtott kamatcsökkentések az ingatlanárak meredek emelkedéséhez és az építőipar túlpörgéséhez, majd összeomlásához vezettek 2008-ban, főleg az euróövezet déli tagállamaiban. A rengeteg eladhatatlan ingatlan megépítése így nyersanyagpazarlással, illetve károsanyag-kibocsátással járt. Ezenfelül az alacsony kamatok miatt a tőke jelentős része Ázsiába, elsősorban kínai befektetésekbe vándorolt, amelynek következtében a kínai ipari termelés 275 százalékkal bővült 2001 és 2014 között – emlékeztet Gunther Schnabl, a Lipcsei Egyetem gazdaságpolitika professzora a Die Weltben publikált kommentárjában. Mivel a kínai szén-dioxid-kibocsátás közel 60 százalékáért az ipar felelős, a folyamat az emisszió évi 5,5 százalékos bővülését vonta maga után. Ez azt jelenti, hogy a kínai szén-dioxid-kibocsátás 2014-re elérte a 9,8 milliárd tonnát, ami alig maradt el a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 10,2 milliárd tonnás összmennyiségétől.
Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája kifejezetten károsnak bizonyult a klímaváltozás szempontjából az elmúlt években. A dotkomlufi 2000-es kipukkadása után az EKB és a Federal Reserve által végrehajtott kamatcsökkentések az ingatlanárak meredek emelkedéséhez és az építőipar túlpörgéséhez, majd összeomlásához vezettek 2008-ban, főleg az euróövezet déli tagállamaiban. A rengeteg eladhatatlan ingatlan megépítése így nyersanyagpazarlással, illetve károsanyag-kibocsátással járt. Ezenfelül az alacsony kamatok miatt a tőke jelentős része Ázsiába, elsősorban kínai befektetésekbe vándorolt, amelynek következtében a kínai ipari termelés 275 százalékkal bővült 2001 és 2014 között – emlékeztet Gunther Schnabl, a Lipcsei Egyetem gazdaságpolitika professzora a Die Weltben publikált kommentárjában. Mivel a kínai szén-dioxid-kibocsátás közel 60 százalékáért az ipar felelős, a folyamat az emisszió évi 5,5 százalékos bővülését vonta maga után. Ez azt jelenti, hogy a kínai szén-dioxid-kibocsátás 2014-re elérte a 9,8 milliárd tonnát, ami alig maradt el a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 10,2 milliárd tonnás összmennyiségétől.
Az új elnök zöldaktivizmusa máig tartó szakmai vitát generált. Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank elnöke szerint például komoly kockázatot hordoz magában, ha egy monetáris politika kifejezetten környezetvédedmi célkitűzéseket próbál meg követni. Az ilyen kérdésekkel kapcsolatos döntéseknek ugyanis olyan szociális és gazdaságpolitikai következményeik vannak, amelyekért csak a polgárok által ellenőrizhető, demokratikusan választott politikusok, vagyis leginkább az egyes tagállamok kormányai vállalhatnak felelősséget. Az EKB-val szemben egyébként már korábban is megfogalmazódtak aktívabb környezetvédelmi szerepvállalásra vonatkozó követelések különféle civil szervezetek részéről, de az uniós központi bank visszautasította ezeket, egészen Lagarde elnökségéig.
A demokratikus elszámoltathatóság hiánya mellett számos egyéb probléma is felmerül az EKB újdonsült zöldaktivizmusa kapcsán. Az egyik, hogy nem világos, ki határozza majd meg, melyik befektetés minősül zöldnek. Az uniós tagállamoknak például nem sikerült megegyezésre jutniuk tavaly decemberben azzal kapcsolatban, hogy mi is legyen a környezetbarát befektetés meghatározása – mutat rá az Euractiv. De akkor ki lenne jogosult ennek megítélésére?