Veszélyes karácsonyi dalok

2019. december 19.
Joób Kristóf | Németh Olívia
A karácsony mindig jó alkalom arra, hogy előkerüljön egy nehéz kérdés: miként kellene viszonyulnia a szekuláris államnak a vallási jelképekhez? Nemrég egy svájci kisvárosban borzolta a kedélyeket az egyik állami iskola azzal, hogy a karácsonyi ünnepségből törölt néhány keresztény vonatkozású dalt.

November végén határozott úgy a Sankt Gallen kantonban található Wil város Mattschulhaus nevű iskolájának vezetősége, hogy törölnek a karácsonyi ünnep műsorából három, Jézus születéséről szóló dalt. Az indok szerint több szülőtől is panasz érkezett a korábbi években ezzel kapcsolatban, és az intézmény vezetése a további feszültség elkerülése végett döntött a repertoár szűkítéséről. A panaszok a vezetőség elmondása szerint muszlim és vallás nélküli szülőktől érkeztek. Érdekes szála amúgy az ügynek, hogy éppen a muszlimalapú indokra Farhad Afsar, a svájci iszlám szervezetek koordinációs irodájának elnöke reagált sajnálattal. Szerinte ugyanis „a karácsony az iszlám részét is képezi”, még ha ezt sokan nem is tudják, és „Jézus személye különleges szerepet tölt be” a vallásukban.

A dalok betiltása nagy felháborodást váltott ki, és az ügy rögtön politikai szintre emelkedett. A városi tanács egyik legnagyobb frakcióját adó Svájci Néppárt december elején határozatban kezdeményezte a tilalom visszavonását. A határozat indoklása szerint egyfelől az európai, azon belül a svájci civilizáció keresztény alapértékeken nyugszik, másfelől pedig ez az örökség eredetileg szigorúan vallásos jellege mostanra toleráns vezető kultúrává változott. A valaha vallási jelentőséggel bíró ünnepek, például a karácsony is már régóta Svájc kulturális örökségének lényegi részét képezik, amelynek ápolása az állami iskolákban is magától értetődő kell hogy legyen.

A fenti eset ismét megmutatta, hogy a felvilágosodás nyomán kiforrott szekuláris állam fogalmának mereven formális értelmezése hogy ütközhet bele villámsebesen a történetileg meghatározott európai kulturális-társadalmi valóságba. Ennek az államnak elvileg meghatározó attribútuma, hogy minden vallást azonos bánásmódban kell részesítenie. Ugyanakkor egyéb, külső szempontok is relevánsak: amikor egy vallási szimbólum használata kerül terítékre, az adott ország kulturális és történelmi hagyományai, társadalmi jellemzői, identitása meghatározó jelentőséggel bírnak.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés