Azt hitték, ilyen csak Texasban fordulhat elő

2019. december 12.

Konopás Noémi
Az iskolai agresszió egyre durvább formái fordulnak elő Magyarországon is. A tisztánlátást nehezíti, hogy tíz éve nem jelent meg nagyszabású kutatás a témában. Vannak ugyan pedagógusokat segítő programok, de bőven lehetne még mit tenni.

Többször megszúrta tanárnőjét egy győri diák – sokkolta az országot a hír a múlt héten. Nem sokkal előtte pedig arról számoltak be a hírportálok, hogy tanulók kővel többször fejbe verték, majd kavicsot nyomtak osztálytársuk szájába. A hasonló eseteket sajnos nem kell nagyítóval keresni, az iskolai agresszió a legszűkebb környezetünkben is jelen van. Egy fővárosi iskolában egy nyolcéves gyerek tart rettegésben egy komplett intézményt. Az agresszív fiú minden előzmény nélkül hecceli, testileg vagy lelkileg bántalmazza akár a nagyobb iskolásokat is, még attól sem riad vissza, hogy a szülők szeme láttára sújtson oda társainak.

„Nem tudom, hogy nem agyabugyálta még el a többi gyerek” – mondja egy neve elhallgatását kérő anyuka. Az iskola egyik legjobb sportolóját módszeresen szekálta, a kilencéves gyermek olyannyira lelkére vette a rendszeres sértéseket, hogy éjszakánként sokszor ágyba vizel. Tarthatatlanná vált a helyzet, így a szülők megkeresték az igazgatót, aki széttárt karral azt mondta, sajnos nem tud mit tenni, a nevelési tanácsadóban integrálható gyereknek nyilvánították, így mivel a szóban forgó a körzetes intézménye, nem mozdíthatják el. A szülők nem adják fel, aláírásokat gyűjtenek, hogy a helyi tankerületi központtól csikarjanak ki számukra kedvező döntést.

EGYRE INGERÜLTEBB A TÁRSADALOM

„Az utóbbi tizenöt, de különösen az utóbbi tizenkét év katasztrofális volt, ami az iskolai agressziót illeti. A jelenség nem Magyarország-specifikus, Chilében és az Egyesült Államokban ugyanakkora probléma” – emeli ki Novák Ferenc tanár, agresszió-szakértő. Hozzáteszi, a felnőttek is egyre ingerültebbek, elszakad náluk a cérna, sokszor a figyelmeztető dudát sem képesek elviselni. „Ha nagyon elgurul a gyógyszerük, bárkit kirángatnak a volán mögül. Pedig a nevelés legfőbb tényezője a példamutatás, így tehát nehéz a gyerekeken számonkérni, hogy miért nem jobbak nálunk” – fogalmaz a félévente ötszáz pedagógust segítő szakértő. 

A borzalmas győri eset kapcsán elmondja: az iskolák nem engedhetik meg maguknak – és nem is mindegyik törekszik arra –, hogy a szőnyeg alá söprörjék a problémát, ám nem értenek az iskolai agresszió megelőzéséhez. Az oktatási intézményekben zajló élet a felnőtt-társadalom tükre, így egyoldalú lenne őket hibáztatni. Amikor azonban – jó irányú országos szándékok ellenére – a családok széthullóban vannak, akkor csak az iskola marad, ahol még figyelmet kaphatnának a gyerekek. Ha nem lesz változás, még több bűnöző kerül majd ki közülük.

Novák Ferenc személyes indíttatásból kezdett az iskolai agresszióval foglalkozni: tizenkét évvel ezelőtt megtörtént, amiről azt hitték, csak Texasban fordulhat elő: gyermekének egyik osztálytársa fegyvert vitt az iskolába. Novákot annyira megrázta a dolog, hogy belevetette magát a témába, valós esetekkel kezdett foglalkozni. Hogy megértse a jelenséget, még egy börtönparancsnokot is felkeresett. Ezekkel a nem tankönyvszagú, gyakorlati tanácsaival segít, nem kis eredménnyel: előadásai hallgatóinak számát egy év alatt két és félszeresére növelte. A jelenséggel kapcsolatos legfőbb észrevétele, hogy az agresszív ember mindenáron győzni szeretne – ám nem tud tisztességesen győzni és méltósággal veszíteni sem.

 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés