Amit látok, az rendszeresen zajlik Szlovákiában. (Interjú!)
„Mind a múlt heti, mind a tavalyi interjúnak nagy visszhangja volt a magyar fórumokon. Sok magyar támogatásáról fejezte ki. Hogyan fogadta ezt?
Nagy alázattal fogadtam, és nagyra értékelek minden egyes hozzászóllást, e-mailt vagy üzenetet, amelyet kaptam. Nem számoltam azzal, hogy ilyen sok érkezik hozzám. Ezek közül sok őszintén meghatott és meggyőzött arról, hogy amit teszek, az helyes. Köszönöm ezt a lelki támogatást.
Mi történt 2018 decemberében? Hogyan került sor az interjúra a Magyar Hírlapban? Ők keresték meg Önt? Hogyan sikerült bátorságot szerezni ahhoz, hogy ilyen témákról beszéljen, hisz afelvidéki magyarok jól tudják, mennyire tabu témának számítanak ezek. Egyben az Ön példája is bizonyítja, hogy elég veszélyes darázsfészekbe nyúlni.
A beszélgetés spontán módon jött létre, amikor Somorján megismerkedtem egy kiváló magyar hadtörténésszel, Babucs Zoltánnal. Megkérdezte, nem lenne-e kedvem egy interjút adni egyik kollégájának – Veczán Zoltánnak, aki a Magyar Hírlap újságírója. Úgy mentem az interjúra, hogy egyáltalán nem tudtam, miről fogunk beszélgetni. Mivel akkortájt tanultam a magyar nyelvet és ismerkedtem a magyar kultúrával, így az interjú során ezzel kapcsolatban számoltam be véleményemről, élményeimről és tapasztalataimról. Természetesen spontán módon felmerültek a történelmi témák is, mivel ezzel professzionális szinten is foglalkozom. Ez esetben is csak saját tapasztalataimat írtam le, és kizárólag az igazságot mondtam el. Illetve azt, amit látok, ami rendszeresen zajlik nálunk Szlovákiában. Például nagyon mélyen érint a Beneš-dekrétumok megoldatlan ügye (amelyet ismerőseim a saját bőrükön éreznek), a magyarok kitelepítése Csehországba, a kényszer-lakosságcsere, ahogy a többnyelvű feliratok és a kettős állampolgárság ügye is.
Gondolta volna akkor, hogy az interjú ilyen nagy visszhangot fog kiváltani?
Nem. Bár jelezték felém, hogy a velem készített interjú valamiben »más«, de ennek ellenére sem számoltam ezzel. Meg voltam győződve arról, hogy nem mondtam semmi rosszat, és nem is ártottam senkinek. Amit elmondtam, az én személyes véleményem volt. Azt gondolom, ha az említett interjút nem vette volna át a szlovák Aktuality.sk portál, senki sem tudna erről a beszélgetésről. Szlovákiában nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy mi történik Magyarországon.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
