Minden, ami addig történt, az ősrobbanástól és a sumer papkirályoktól Melkizedeken át a zsidó prófétákig őrá mutat, és azóta minden belőle árad szét.
„Az »ádvent« szót életemben először akkor hallottam, amikor bemutatták az Advent a Hargitán-t, Sütő András színdarabját. 18 éves voltam, és nem értettem a címet. A Hargitáról persze már hallottam, apám gyakran énekelte odahaza az Erdélyi dalt: »Honvéd áll a Hargitán”. A hazafias nevelésemre nem lehetett panasz, de a családom nem járt templomba. Valaki azt mondta, az advent »várakozást« jelent, és ezzel nagyjából beértem. A kifejezés tartalmának megértéséhez gyakorló katolikus feleségem megismerése segített.
Krisztus eljövetelére várunk (valójában a latin szó is ezt jelenti), amiben az az igazán szép, hogy már megtörtént. Biztosak lehetünk benne, hogy karácsonykor megszületik a kisded, hiszen kétezer éve már megszületett. Az Isten közénk jött, és részese lett a történelemnek. Sőt nem pusztán mellékszereplője, hanem a legfontosabb alakja. Ahogy a szent lengyel pápa írja Redemptor Hominis című enciklikájában: „Az embert megváltó Jézus Krisztus a világmindenség és a történelem középpontja.”
Minden, ami addig történt, az ősrobbanástól és a sumer papkirályoktól Melkizedeken át a zsidó prófétákig őrá mutat, és azóta minden belőle árad szét. A történelem origója; nem véletlen, hogy az időt is eszerint számoljuk, bármennyire is próbálják ezt olykor szabotálni. Még tisztességes médiumok is leírják a Kr.e. és Kr.u. megjelölés helyett a kommunisták furmányos leleményét, hogy »időszámításunk előtt«. Mintha az időszámításunk nem Krisztussal kezdődne.
Ha viszont a teremtő Isten csakugyan emberré lett, akkor a történelemnek nem is lehet más célja, mint e tény megértése. Ha ez igaz, felesleges külön keresztény pártokról beszélni, mert a politika kizárólag krisztusi lehet. Minden más irányzat olyan fából vaskarika, mint az ateista filozófia. A filozófia ugyanis a miértekre keresi a választ (miért van a világ, miért élünk, miért van az ember, miért vagyok én); a materialisták szerint viszont a világ véletlenül jött létre, következésképpen célja sem lehet.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A zongoraművész-zeneszerzővel Szent Filoména vértanúságáról, a tökéletes isteni tervről és az eddigi legnagyobb csatáját vívó emberiségről is beszélgettünk.
Persze szó nincs arról, hogy a bedugott fülű, képernyőre tapadt szemű ember ne venne észre semmiféle alkalmas pillanatot. A Black Friday-t például nem véti el. Francesca Rivafinoli írása.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
Bajnai? Miért ne? Megnyerő külsejű, joviális személyiség, halkan, indulatok nélkül beszél, kerek mondatokban fogalmaz, járása dallamos.
