Ellenzéki politikusok arra reagáltak, hogy kedden a parlament tárgysorozatba vette a klímavészhelyzet kihirdetéséről, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó teendőkről szóló, ellenzéki javaslatokat.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke emlékeztetett, hogy frakciója május elején nyújtotta be a parlamentnek a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló javaslatot. A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt mondta, ha a kormánytöbbség már akkor elfogadta volna az indítványt, akkor „nem kerültünk volna szégyenpadra” a madridi klíma-csúcstalálkozón. Hozzátette, májusban azt is javasolták, hogy Magyarország kezdje el a klímatörvény, valamint a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv kidolgozását.
Nunkovics Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, mindannyiukat meglepte, hogy a keddi szavazáson a kormánypárti képviselők támogatták a javaslatokat. Az azonban kérdés, hogy a kormánypártok valóban érdemi vitát akarnak folytatni a klímaváltozásról, vagy csak a nemzetközi partnereknek akarják mutatni, hogy fellépnek a klímaváltozás ellen – fogalmazott.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy lakosságarányosan számolva Kína után Magyarországon a legrosszabb a levegő. Hozzátette, a légszennyezettség miatt évente 13 ezer ember hal meg Magyarországon. Hangsúlyozta: az ellenzéknek egységes abban, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie a klímavészhelyzetet. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azt mondta, örömmel látják, hogy a Fidesz is megértette, a klímaváltozás ügyében az utolsó pillanatban vagyunk. Ha nem változtatunk, akkor nem lesz olyan jövő, amit meg lehetne élni – fogalmazott.
Azzal érvelt: mivel a klímaváltozás elleni fellépés az élet szinte minden területét érinti, a döntéseket csak a legszélesebb társadalmi egyeztetés után lehet meghozni. Emiatt felszólította a kormányt, hogy indítson társadalmi vitát a klímastratégiáról, majd kezdje el az egyes ágazati klímastratégiák vitáit is.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt sürgette, hogy mondják ki: Magyarországot 2050-re klímasemlegessé kell tenni. Be kell zárni a Mátrai Erőművet, fel kell oldani a szélerőművekre kivetett „létesítési tilalmat”, a napelemes rendszerek áfáját 27-ről öt százalékra kell csökkenteni és támogatni kell a lakossági energiatakarékossági beruházásokat – sorolta. Nem szabad engedni, hogy az átalakulásnak a legszegényebbek és a középosztálybeliek legyenek a vesztesei, ezért igazságos átmenetre van szükség, hogy az átállás árát ne az emberek, hanem a nagyvállalatok, a környezetszennyezők fizessék meg – jelentette ki.
Tordai Bencét más témában kérdezték arról, hogy több kommentelő is bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert amiatt, mert a havazáskor sóval szórták az utakat. Azt felelte, a kiszórt síkosságmentesítő anyag vélhetően már nem só, de továbbra is a közkeletű elnevezést alkalmazzák rá.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
Az újságírás legyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata a választási kampányok idején a zajszűrés és a hiteles tájékoztatás fenntartása.
Kijelentéseit óriási ováció fogadta.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Nem tudta tartani a tempót Orbán Viktorral.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
