Harminc éve tartották a „négyigenes” népszavazást

2019. november 26. 10:18
A Munkásőrségről, az MSZMP vagyonelszámolásáról, a munkahelyi pártszervezetekről és az államfőválasztás módjáról szavaztak a polgárok.

Az 1989. november 26-án tartott népszavazás a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.

Négy párt kezdeményezte a népszavazást: az SZDSZ, a Fidesz, az FKGP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP).

A kérdések így hangoztak: 

1. elnökválasztás: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. munkahelyek: Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. pártvagyon: Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4. munkásőrség: Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, amiben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon. Az MDF nem állt egyik oldalra sem, a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában.

A november 26-án tartott népszavazás érvényes és eredményes lett, és végül mind a négy kérdésben az igenek kerültek többségbe. Igaz, az elnökválasztás kapcsán mindössze 6101 szavazat (0,14%) döntött az igen mellett. Ezzel meghiúsult a közvetlen köztársasági elnökválasztás bevezetése.

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1. Megkaptuk nyakunkba a Patkány Árpit
2. Nem vonultak ki, csak átpozicionálták magukat.
3. Nem számoltak el.
4. Létrehoztak alternatívákat, pl megszállták a polgárőrséget.

Hát, nem tudom, Pozsgayval, mint köztársasági elnökkel, és az akkori egyértelmű MSZMP-s reformkomcsi hátterével annyira jól jártunk volna. Árpi bácsi hátországa simán betelepült volna őmögé. Hosszú távon meg egy kettős hatalmi helyzetet konzervált volna erős elnökkel és erős miniszterelnökkel. Tipikus elcseszett rendszerváltáskori kompromisszum borult fel.

Árpi bácsi köztársasági elnökké választása gyöngébb kiadásban ezt a kettős hatalmi logikát hozta vissza.

Ja. Szalámis szedvicsbe rejtett méreg. A megoldás annyira jellemző az SZDSZ-re (és az akkori Fideszre is).
A hvg is foglalkozik a történettel a november 21-i számban, és van a cikkükben egy tenyérbemászóan hazug magyarázat a mérgezett szendvicsre: "az állampárt a parlamentben elintézte, hogy a négy kérdésből három a népszavazás idejére okafogyottá váljon".

Én is gondolkodtam rajta mi lett volna a jobb. Közvetlen választásnál Pozsgay simán befut, amíg így Göncz lett az elnök, aki Antall barátja volt. Ez látszott akkor a logikusabb választásnak, senki sem látott a jövőbe. Akkoriban az SZDSZ látszott a radikális antikommunistának, később ( 1994 ) jött a változás.

Viszont esélyes, hogy Pozsgay meg az MSZP érdekeit képviselte volna. Nem tudom, menyivel lett volna jobb köztársasági elnök Gönczhöz képest. Egy közvetlen elnökválasztás talán jó lehetett volna.

Ebben a kérdésben a hvg nem beszél személyekről, csak az MSZMP-t teszi meg alanynak.

Főpróbája volt annak, hogy mennyire lehet hülyíteni a népet!

Ez csak a nyomtatott lapban van (egyelőre).

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés