Kárpátalján, Beregszásztól 25 kilométerre fekszik a túlnyomórészt magyarok lakta, felekezetileg különösen tarka Tiszabökény.
Régen a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye területén mintegy 800 fatemplom állt, melyek közül az egyiket Tiszabökényben építették meg Mihály arkangyal tiszteletére. Az 1930-as években a helyi görögkatolikusok lefektették egy új kőtemplom alapjait, melynek megépítése végül nem történt meg. Ennek köszönhetően fennmaradhatott a közösség fatemploma, mely ugyan számos megpróbáltatáson – árvizeken, bebetonozáson – ment keresztül, ám a közösség erejének és az anyaország gondoskodásanak köszönhetően sikerült felújítani és megőrizni azt.
Kárpátalján, Beregszásztól 25 kilométerre fekszik a túlnyomórészt magyarok lakta, felekezetileg különösen tarka Tiszabökény, ahol római katolikusok, reformátusok, görögkatolikusok, ortodoxok és – gyarapodó számban – Jehova tanúi élnek. A helyi görögkatolikus közösség kis templomának hányatott sors jutott. 1751-ben már biztosan állt egy nádfedeles templom a telken. Ennek helyén, 1770–75 között épült a ma is álló, keletelt, sokszögzáródású fatemplom, a görögkatolikus közösség kezdeményezésére. Az istenházát a szovjet időkben elvették az építtető egyháztól. 1982-tõl 1990-ig az ortodoxok, 1990 után jó másfél évtizedig az ortodox és a görögkatolikus hívek közösen használták az épületet. 2005-ben visszakerült a görögkatolikus egyház tulajdonába.
A nem túl nagy méretű, ám igen értékes templom siralmas állapotba jutott, falszerkezete sok helyen a megsemmisülésig korhadt, gombásodott. A károsodásokért döntően a 19. századi szakszerűtlen beavatkozások okolhatók. Ezek közül is az 1982-es „megújítás” okozta a legtöbb kárt, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták, ami teljesen megakadályozta, hogy a több árvizet is megélt templom tölgyfa gerendái kiszáradjanak.
A nem túl nagy méretű, de igen értékes templom felújítása bonyolult feladat volt, mert az épület az évtizedek alatt lepusztult, falszerkezete a korhadás és gombásodás miatt sok helyen a megsemmisülés határára jutott. A károsodást döntően a 19. századi szakszerűtlen beavatkozások okozták, de a legtöbb kárt mégis az 1982-es tatarozás tette benne, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták, ami teljesen megakadályozta, hogy a több árvizet is átvészelt templom tölgyfa gerendái kiszáradjanak. A Rómer Flóris Terv támogatásával, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában 2016–2018 között sor került a templom teljes körű helyreállítására.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Patrióta birtokába került egy videó, amelyen Magyar Péter arról beszél, hogy „geci nagy háborúra lesz”.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.
Orbán Balázs sem hagyta szó nélkül az égbe kiáltó önellentmondást.
Bravúros siker a Szegedtől.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
