Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi „katlanhangulat” tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is. A szurkolók kiszolgálását segíti a teljes wifi lefedettség, a gyors internet, valamint a készpénzmentesség, amely által elkerülhető a hosszú sorban állás.
A létesítmény ugyanakkor a kormánybiztos megfogalmazása szerint „több, mint stadion”, mert úgy tervezték meg, hogy akár 80 ezres koncerthelyszínként is üzemeljen, mindemellett pedig konferenciáknak, fogadásoknak, zárt térben tartott előadásoknak, üzleti eseményeknek is otthont adhasson.
Az új Puskás Aréna felépítésében csak magyar szakemberek vettek részt, a tervezéstől a kivitelezésig három éven keresztül 15 ezer magyar embernek adott munkát, külföldi partnereket nem kellett bevonni a folyamatba. A kormánybiztos fontos szempontként említette, hogy az aréna nemzetközi szinten átlagosnak mondható áron épüljön fel, és ezt sikerült is elérni. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A közelmúltban megépült, hasonló méretű európai stadionok nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján a Puskás Aréna – 2,1 millió forint székenként –
reális piaci keretek között épült fel,
az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető.