Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került, így még inkább fontossá vált, hogy a térség egyik legstabilabb nagyhatalmának számító Törökországgal jó kapcsolatot ápoljon az unió, így Magyarország is. Libanonban ugyanis a 2011-es arab tavasz óta – amely négy elnököt döntött meg akkor – nem látott tiltakozáshullám tört ki októberben, a miniszterelnök lemondása pedig ugyan átmenetileg csillapította a kedélyeket, de súlyos bizonytalanság várható a gazdasági válság és eladósodás sújtotta országban.
A helyzet rendkívül rossz, Libanon sokkal kilátástalanabb helyzetben van, mint a polgárháború után, a 80-as években. Ezáltal potenciálisan egy újabb migránshullám kiindulópontja lehet az ország, amit csak a törökök tudnak megakadályozni. A magyar külpolitika 2010 óta világos álláspontot képvisel, igyekszik nem beavatkozni olyan konfliktusokba, amelyekre nincsen érdemi ráhatása, illetve minden nagyhatalommal igyekszik kiegyensúlyozott, jó kapcsolatra törekedni.
Így amellett, hogy nincsen értelme Törökországgal felesleges, nyílt konfliktusokba belemenni, a NATO keretein belüli kell megoldást találni, hiszen mindenki számára egyértelmű, hogy főként az Egyesült Államokon múlik a helyzet rendeződése.”