A transznacionális nagyvállalatok egyre több jogot szereznek, ezzel arányos kötelezettségek nélkül. E visszás helyzet orvoslásáról, a délszláv háború atrocitásairól és a második világháborús német károkozás mai perelhetőségéről is beszélgettünk Bruno Simmával, a nemzetközi jog világszerte elismert szakértőjével, a hágai Nemzetközi Bíróság volt tagjával.
BRUNO SIMMA
Quierschiedben született 1941-ben. Német jogász, a Ludwig- Maximilians-Universität München volt nemzetközijog-professzora, vendégprofesszorként pedig több európai és amerikai egyetemen is tanított. 2003 és 2012 között a hágai Nemzetközi Bíróság bírája volt.
Milyen érdekesebb és fontosabb ügyekkel foglalkozott nemzetközi bírói pályafutása során?
Az egyik legfontosabb ügy a népirtás miatt Bosznia-Hercegovina által Szerbia ellen 1993-ban indított eljárás volt, amelyben 2007-ben született döntés. A felperes állítása szerint Szerbiát nemzetközi jogi felelősség terheli a Bosznia-Hercegovinában elkövetett népirtás miatt. Az elénk tárt lesújtó bizonyítékok miatt ez volt a legfontosabb és egyúttal a legmegrázóbb ügy, amelynek a tárgyalásában részt vettem.
Politikai értelemben további érdekes ügy egy Izraellel kapcsolatos tanácsadói vélemény volt. A Nemzetközi Bíróság bizonyos nemzetközi szervek, mint például az ENSZ Közgyűlése kezdeményezése alapján tanácsadói véleményt is adhat. A közgyűlés ilyen tanácsadói véleményt kért a palesztin területeken épített izraeli fal kapcsán. A vélemény a palesztinoknak kedvezett, az ajánlásokat azonban csak nagy nehezen hajtották végre.
Volt olyan izgalmas eset, amely hazáját, Németországot közvetlenül érintette?
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku.
A volt köztársasági elnök a Magyar Nemzetnek adott interjút.
Vitézy Dávid tagad.
A két évvel ezelőtt új startot vett, Mikoviny utcai Gléda vendéglő egyszerű receptet követ: a vendégnek jót és jól kell adni. Tulajdonosa, a harmadik generációs vendéglátós Deli János nem újragondol, maximum egy csipetnyit korszerűsít. És ami nem éppen hátrány, a meglehetősen tisztességes adagok sincsenek túlárazva.
