Várhatóan még hétfőn leteszik a hivatali esküt.
Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament együttes ülése hétfőn a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orban kormányának. Ludovic Orban a szociáldemokrata Dancila-kabinet leváltása után kapott kormányalakítási megbízást.
A kormány beiktatásához a törvényhozók többségének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a támogatására volt szükség. Az Orban-kormány 240 szavazatot kapott.
A politikailag egyszínű – kizárólag a PNL politikusaiból és független szakértőkből álló – 18 tagú új kabinetnek az eddig ellenzékben lévő jobbközép pártok, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a nemzeti kisebbségi frakció törvényhozói szavaztak bizalmat, de néhány baloldali törvényhozótól is kapott támogatást.
A bukaresti parlament legnagyobb jobboldali frakcióján, a PNL-n kívül a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Traian Basescu volt államfő alapította jobboldali Népi Mozgalom Pártja (PMP), az augusztusig a szociáldemokratákkal együtt kormányon lévő, majd ellenzékbe vonult Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) támogatta az Orban-kormány beiktatását. Megszavazta az új kormányt az RMDSZ is, amellyel a PNL parlamenti együttműködési megállapodást kötött, továbbá a nem magyar nemzeti kisebbségek 17 fős frakciója.
A szavazás kimenetele kétséges volt
A bizalmi szavazás kimenetele – sőt a parlament határozatképessége is – mégis az utolsó pillanatig kétséges volt, ugyanis a parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette, 7-8 százalékos erőt képviselő baloldali Pro Romania párt a parlamenti ülés bojkottálásával próbálta meggátolni a jobbközép kormány beiktatását.
Végül a két baloldali politikai alakulat pártütőin múlott az, hogy az Orban-kormány megkapta a parlament bizalmát: a román hírtelevíziók szerint mind a PSD-ből, mind a Pro Romaniából legalább 5-5 törvényhozó szavazta meg a PNL-kormányt, annak ellenére, hogy a párt vezetői az „árulók” kizárását helyezték kilátásba.
Viorica Dancila ügyvivő miniszterelnök, a PSD elnöke, a parlamenti szavazás után heves támadást intézett Klaus Iohannis államfő ellen, mondván, hogy az Orban-kormány beiktatása a jobboldali elnök „féktelen hatalomvágyának” a megkoronázása, amellyel a jobboldali elnök – szerinte illegális politikai manőverek révén – kisajátította a végrehajtó hatalmat. Dancila arra utalt, hogy Iohannist a PNL éléről választották 2014-ben államfővé, és a PSD-kormány leváltása után saját volt pártja elnökét bízta meg kormányalakítással.
Új kormány, de csak egy évre
Az új román kormány legfeljebb egy évig, a jövő évi parlamenti választásokig irányíthatja az országot, meglehetősen ingatag és sérülékeny, hat különböző frakció együttértését feltételező parlamenti támogatásra támaszkodva.
Első sajtónyilatkozatában Ludovic Orban miniszterelnök a „kártékony PSD-kormányzás” hibáinak kijavítását, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a befektetők bizalmának helyreállítását és egy új európai uniós biztosjelölt megnevezését emelte ki kormánya legsürgősebb teendői közül.
A parlamenti szavazást követően az államfő aláírta a kormány kinevezéséről szóló elnöki rendeletet. Az új kormány még hétfőn leteszi a hivatali esküt az elnöki hivatalban.
(MTI)
Megalakult a rengeteg strukturális problémát öröklő kabinet Bukarestben, benne két magyar miniszterrel és egy kormányfőhelyettessel, élén pedig egy magyarokkal nemigen szimpatizáló miniszterelnökkel.
„Ezúton üzenem neki, én sem akarom őt többet látni, mert a hazug embereket nem szeretem.”
Többek között arra a kérdésre is válaszolnia kellett, hogy miért nem igazolnak több román játékost.
A román parlament június elején szigorította a vonatkozó szabályozást, de a törvénymódosítás még nem lépett hatályba.
A NATO közölte, három olyan közlekedési folyosót is kijelölt, melyek áthaladnak keleti szomszédunk területén.
Keleti szomszédunkban nem örülnek annyira a Brüsszel által kierőszakolt Bokros-csomagnak.
Magyar Péter országjárása, a Lázár-infók és a Voks 2025 után, a korábbi helyzetnek megfelelően, egyértelmű törésvonal mutatkozik a főváros és a vidék lakosainak pártpreferenciái között.
De míg egyikük az értelmiségi szakma létező csúcsa, ám mégsem kotyog bele a közéletbe, addig a másiknak érettségije sincs, mégis mások értelmi képességeiről ítélkezik, a nullához konvergáló tudással.
