Október helyett január?

Boris Johnson megírta halasztást kérő levelét

2019. október 20. 8:08
Két levelet írt a brit kormányfő, az egyikben három hónappal kéri a Brexit meghosszabbítását, a másikban arról írt, hogy hibának tartaná az újabb hosszabbítást. Akár rendkívüli uniós csúcs is lehet október 21-27 között.

Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.

Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá.
A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke” küldte. Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten – a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével – megoldódott. A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására. Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet.

Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

Tusk: Megérkezett a levél

Megérkezett az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének halasztását kérelmező levél a brit kormánytól – közölte szombat éjszaka az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk arról számolt be a Twitteren, hogy megkezdi az ügyben a konzultációt a bennmaradó tagállamok vezetőivel.

A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.

A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is.

Változatlan Johnson célja

A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Hozzátette: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-i határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghezvigye.

A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával. Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

E módosítás támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli „kemény” Brexit hívei – taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását – ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé –, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig megakadályozzák.

A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn-nek, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselőjének kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos – a frakcióból azóta kizárt – képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írta elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás.

(MTI) 

Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

En is ugy latom hogy a MOSTANI Oroszorszag jobb mint a mostani liberralt vezetesu EU.

Az UK parlamentáris rendszer, ahol azonban a Parlament átruházott bizonyos hatásköröket a tagállamok Parlamentjeire, így a skótoknak, észak-íreknek és Wales-nek is van önálló Parlamentje. Ráadásul a jogszabályok egy részét mind a négy Parlament elfogadja, minimális változtatásokkal. ( Volt a kezemben skót és walesi jogszabály is, amelyek gyakorlatilag azonosak voltak.) A skótoknak még Nemzeti Bankja ( Bank of Scotland) is van, bankjegy kibocsátási joggal. Annak idején szóltak, hogy jobb, ha nem viszek ilyen pénzt magammal a kontinensre, mert ott nem váltják be mindenütt. Bonyolult rendszer ez, látszik, hogy már Cromwell korától komolyan kell venni a Parlamentet, ez szerintem most Boris legnagyobb baja.

May kiirt egy választást, amit elvesztett, csak az Észak-Ír protestánsokkal (DUP) volt többsége. Ezt a helyzetet örökölte Boris, ezért furcsa a helyzete. Nincs mögötte többség bármikor leszavazhatják, ezért vannak ezek a kétségbeesett megoldási kísérletei ( két levél...)

Ez igaz, azonban kétlem azt, hogy pl. a skótokkal az Unió sikeres tárgyalásokat folytathatna. Ezt ugyanis a spanyolok Katalónia miatt biztosan megvétóznák. Szinte lehetetlen lenne az újbóli, részenkénti csatlakozás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés