A tájékozatlanságot fokozza, hogy a szakképzés az utóbbi évtizedekben számtalan lényegi változáson ment át.
„A szakképzés nagy átalakítás előtt áll. Bár a változások már azokat is érinteni fogják, akik most járnak az általános iskola 8. osztályába, hatalmas a tájékozatlanság a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A médiában csak hírmorzsák jelennek meg, a hivatalos tájékoztatás előadásokra, nyilatkozatokra szorítkozik, az érintett szülők, diákok, tanárok, sőt, a pályaorientációs szakemberek sem ismerik a reform lényegét, részleteit.
Abban, hogy a közvélemény »nincs képben« a szakképzéssel kapcsolatban, nincs semmi szokatlan. Annak ellenére, hogy a középfokon tanulók mintegy kétharmada a szakképző iskolába jár, a szakképzés hírei nem szokták átlépni az ingerküszöböt. Ennek a legfontosabb oka, hogy a közvélemény irányítóinak – az újságíróknak, a politikusoknak, sőt, az oktatási szakemberek nagy részének is – kevés személyes élménye van erről a területről. Szinte mindannyian gimnáziumba jártak, gyerekeiket is gimnáziumba íratták, és ugyanígy voltak, vannak a barátaik is. A szakképzésben érintettek társadalmi státusza alacsonyabb a gimnazistákénál, ezért aztán érdekérvényesítési képességük is sokkal kisebb.
A tájékozatlanságot fokozza, hogy a szakképzés az utóbbi évtizedekben számtalan lényegi változáson ment át. Míg a gimnázium fogalma mindenkor nagyjából ugyanazt jelentette, a 3 éves szakmunkásképzőből 4 éves, OKJ-végzettséget adó szakiskola, majd újra 3 éves szakiskola lett, amit hamarosan – eufemikusan, érdemi változtatások nélkül – átneveztek szakközépiskolává. Az érettségit adó technikumból 4, majd 5 éves szakközépiskola lett, amelyet végül szakgimnáziumnak tituláltak, és most küszöbön állnak az újabb névváltozások.
Sajnos, az sem az első eset, hogy az érintettek is csak az utolsó pillanatban ismerik meg a rájuk vonatkozó változtatásokat. Volt rá példa, hogy a kötelezően használandó tanterveket csak a tanév kezdete után ismerték meg a tanárok, előfordult, hogy a jelentkezési határidő előtti napokban derült ki, hogy az iskolák nem indíthatják a tervezett szakképzéseket, a szakmai érettségi jelentősen megváltozott témaköreit csak pár hónappal az érettségi előtt hozták nyilvánosságra.”
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Ha a mindennapokban megtanulunk így figyelni, akkor nem ér váratlanul az sem, „amikor majd eljön az idők teljessége”, és azok között leszünk, akiket felvesznek, nem pedig azok közt, akiket otthagynak – ez az advent valódi ajándéka.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
