A privatizált közértelem

2019. augusztus 13. 10:23

Friss Róbert
Népszava

A törvényszerűen populista politika nem csak a bulvárt, hanem az internetet is előszeretettel használja.

„Persze, nem csak a Facebookról van szó, amelyről komoly emberek is úgy vélik, a legjobb eszköz és mód, hogy néhány sorban véleményt mondjanak a világ ügyeiről, amivel megspórolhatják a hagyományos cikk logikai és stiláris kikalapálását, minek következtében gondolataik és –ennek következtében – mondataik sokszor zavarosak. Viszont kétségtelenül közvetlen visszhangot keltenek saját közegükben. Nem érik el az ismeretleneket, önként megadják magukat a paradoxonnak: minél gyorsabb és nagyobb lett az információk és vélemények áradata, annál lassúbb a befogadás és az elsajátítás, ami nem egyenlő a hirtelen bólogatással. Ezek után, mit kezdjünk azzal, hogy az amerikai elnök, egy világhatalom vezetője divatot csinált abból, hogy twitteren közli, újabb kereskedelmi háborúba kezd Kína ellen. 

Ne csodálkozzunk. A törvényszerűen populista politika – mert a tömegtársadalmakban, ahol a népfelség elve érvényesül, minden párt és politikus populista, másként a kutya nem szavazna rá – gyorsan kapcsolt, és nem csak a bulvárt, hanem az internetet is előszeretettel használja. A magyar kormányfő például Facebook-fiókjában teszi közzé gondosan szerkesztett mindennapjait, és festi meg »a nép egyszerű fia«-képet önmagáról, aki a milliárdokból felújított Karmelita kolostor menzáján debrecenit reggelizik, a parlamentben pedig tökfőzeléket ebédel, Stefánia vagdalttal (Pumpkin pottage, meat loaf).  A kormányfő körül sertepertélő stáb tökélyre vitte a köznép etetését, miközben a hagyományos médiát gondosan kerüli. De maradjunk még Zizeknél egy pillanatra, aki az »általános értelem« (egy társadalom kollektív intelligenciája) privatizációjára figyelmeztet. Nem csak az amerikai tech-óriások által pénzügyileg uralt virtuális világára, hanem arra a kisajátításra is, amit a politika (is) művel a tech-eszkzökön keresztül íz »általános értelemmel«.

Nem csak a Gutenberg-galaxis utáni sajátos elbutulásról, felületességről beszélünk. Beszélünk a kommentelés szabadságáról is, ami csak a demokratikus üvöltés, a nyilvánosság látszatszabadsága, aminek valóságos hatása nincs. Közben pedig lessük a politikai vezérek posztjait, hátha megtudjuk, mi is történik velünk.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/153226

Ajánljuk még a témában