Mi a jobb?

Józan ész, megőrzés, fenntartás: a jobboldal mibenlétéről vitáztak a Kommentárnál

2019. június 5. 11:58
Az ellenforradalom a józan észt képviseli – hangzott el a Kommentár folyóirat legújabb számának bemutatóján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szóba került baloldali és konzervatív forradalom, a jogállam és az ökokonzervativizmus is.

A jobboldal sok esetben a romokon napozik, pusztulás esetén sem hagyunk fel az építkezéssel. A konzervativizmus nem lehet múzeumi darabok őrzője – mondta a Kommentár folyóirat legújabb, Mi a jobb? című számának a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott bemutatóján a lap főszerkesztője, Békés Márton. 

Békés a mostani szám szerzői közül Turgonyi Zoltánnal, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársával, aki Molnár Tamásról és az ellenforradalomról írt; Szalai Zoltán kultúrtörténésszel (a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a Mandiner lapigazgatója és a Kommentár szerkesztője) a német konzervatív forradalomról; Orbán Balázs jogász-politológussal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével a jogállam fogalmáról; és Uri Dénes Mihály debreceni irodalomtörténésszel az ökokonzervativizmusról beszélgetett. 

Ellenforradalom

Büszkén vállalom, hogy ellenforradalmár vagyok – jelentette ki Turgonyi Zoltán, aki Molnár Tamás nyomán úgy határozta meg a forradalmat, mint életidegen, spekulatív elgondolások ráerőltetését a társadalomra. Ennek következtében

az ellenforradalmat pozitív fogalomnak tartja, ami pusztán a józan ész útjára próbál visszatérni.

Ezért aztán – vélekedett Turgonyi – az ellenforradalom mindig unalmasabb, mint a forradalom, mivel evidens dolgokat védelmez, szemben a forradalmi eszmerendszerrel, ami jóval eladhatóbb. Az ellenforradalom olyan hétköznapi ésszel magától értetődő dolgokat védelmez, minthogy van objektív valóság; ennek kijelentéséért ugyanakkor mérvadó szakmai filozófuskörökben kiröhögik az embert. 

Molnár Tamás szerint mivel az ember társas lény és tekintélyre van szükségre, ezért egy egészséges társadalomban három intézménynek kell jelen lennie: az államnak, a szervezett, intézményes vallásnak és a civil társadalomnak. A mai korral épp az a baj, hogy a civil társadalom a másik kettő felé kerekedett, és az állam a civil társadalom ügyintézőjévé vált. Márpedig a társadalomnak szüksége van a szakrális alapra, a civil társadalom pedig hajlamos az anarchiára. 

A ma divatos jelszó, hogy magunk alkossunk magunknak normákat – mutatott rá Turgonyi Zoltán –, azért is hibás, mert feltehetjük a kérdést: a magunk alkotta normákat miért is tartsuk be? Ha a társadalomfenntartó elvárásokat nem kapjuk, hanem választhatunk, nyilván sokan a könnyebbik utat fogják választani, például családalapítás helyett a szabad szerelem életmódját, amivel ugyan senkinek nem ártanak közvetlenül, de nyomában idővel kihal a társadalom, amint azt ma is látjuk a nyugati világban. 

Ernst Jünger

Konzervatív forradalom

A konzervatív forradalom egy második világháború után megszületett tudományos kifejezés, s az általa jelölt mozgalommal ma sokan foglalkoznak nyugaton – hangsúlyozta Szalai Zoltán. Hozzátette: még a ’68-asok is szerettek Ernst Jüngert és Carl Schmittet olvasni,

ők voltak számukra „az obszcenitás titkos tippjei”. 

Szalai elmondta, hogy amikor a német konzervatív forradalom témakörét választotta doktori disszertációja témájául, akkor egy telefonbeszélgetés alkalmával Nemeskürty István lebeszélte erről, mondván, a téma nagyon érdekes, de aki ezzel foglalkozik, az romba dönti a karrierjét.

Mára ez hála az égnek megváltozott – jelentette ki Szalai, aki bátorított a témával való foglalkozásra.

Jogállam, de milyen?

Mindenki jogállamban szeretne élni, mindenki szereti a demokráciát és az emberi jogokat. Ugyanakkor igen nehéz a jogállamot definiálni – mutatott rá Orbán Balázs. Orbán kifejtette: a fogalom onnan ered, hogy Albert Venn Dicey brit alkotmányjogász a 19. század végén megpróbálta lefordítani Arisztotelész „nomarchia” kifejezését, s ebből lett a „rule of law”, azaz a joguralom, ami nem azonos a jogállammal – a fogalom ugyanis a németben már „Rechtsstaat”. De például Aquinói Szent Tamás a nomarchiát az isteni rend szerint való berendezkedésnek értelmezte. Dicey pedig úgy gondolta, joguralom csak a gentleman’s agreementek Nagy-Britanniájában lehetséges, sehol máshol.

Orbán szerint a történelemben még

nem sikerült a nemzetállamok feletti szinten megvalósítani a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok kiegyensúlyozott uralmát,

az Európai Unió például épp a demokrácia ellenére hangsúlyozza a másik kettőt. A három harmonikus összehangolására csak a nemzetállam képes.

Roger Scruton

Ökokonzervativizmus

Természetes, de nem zavartalan a konzervatív gondolat és az ökológiai szemlélet összekapcsolódása – vélekedett Uri Dénes. Szerinte a baloldali ökológiai gondolkodást a technológiai fejlődés és a természettudományos-gazdasági szemlélet uralja, valamint, hogy globális, egységes megoldásokat keresnek. 

A globális problémára azonban nem lehet globális választ adni, csak lokálisat

– szögezte le.

Uri felidézte Roger Scruton angol konzervatív gondolkodó Zöld filozófia című kötetének fontosabb kitételeit is, és ennek nyomán megjegyezte: a napelemek és szélerőművek azért nem jelentenek igazi megoldást, mert általuk „esztétikai környezetszennyezést” valósítunk meg, az általuk uralt táj nem élőhely. 

A konzervatív zöldek technoszkeptikusabbak a baloldaliaknál, s hangsúlyozzák az otthon szeretetének, az oikofíliának a fontosságát. 

A megoldás nem előrefelé, hanem visszafelé található, a konzervatív habitus ezért jobban passzol az ökogondolathoz, mint a baloldali, hiszen

a megőrzés és fenntartás konzervatív fogalmak

– mutatott rá Uri Dénes, hozzátéve: sajnos azonban a jobboldali ökogondolatnak még nincs meg a nyelvezete, s így feladat a konzervatív habitusnak megfelelő ökonyelvezet kialakítása.

Mi a jobb?

Békés Márton a beszélgetés végén feltette a kérdést: kinek mit jelent a jobboldal?

„A jobboldaliság annyit jelent, hogy hiszek valami örök változatlanban” – idézte Halasy-Nagy Józsefnek a Kommentárban  is idézett mondását Uri Dénes.

Orbán Balázs a rend, hagyomány, közösség, örök értékek, megőrzés és más konzervatív fogalmak mellett hangsúlyozta a szabadság, a közösség szabadságának fontosságát. 

Szalai Zoltán is az örök változatlant emelte ki, de mellé hangsúlyozta a valóság ismeretének fontosságát, amin a reális lehetőségek felmérését értette. Jó lenne, ha hirtelen senki nem használna többé petpalackot, de ez nem fog bekövetkezni – illusztrálta egy példával, hogy mire gondol. Úgyszintén hangsúlyozta, hogy

a konzervatívoknak napirendre kell térniük a felvilágosodás megtörténte felett,

mérlegelni, hogy abból mi jó és mi rossz, és kialakítani vele egy egészséges viszonyt. 

Turgonyi Zoltán szerint a jobboldal célja a civilizáció megmentése. Turgonyi rámutatott: a liberálisok szerint a végső világnézeti kérdések nem dönthetőek el, ezért rá sem kényszeríthetőek ilyen álláspontok a társadalomra. Ha ez így van, akkor viszont az egyéni jogok doktrínája sem tartható. Nincs viszont automatikus társadalomfenntartó mechanizmus, ezért a liberálisokat saját maguktól is meg kell menteni. A jobboldaliság az, hogy tudatosan figyelünk a közjóra, erényes embereket nevelünk, hogy ne csak az egyén jogai számítsanak, s meg tudjuk menteni a civilizációt.

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

AMIKOR AZ URALKODÓ "ELIT" ERKÖLCSILEG, MORÁLISAN MEGBUKIK, abban az esetben JOGOS A FORRADALOM, egyszerűen azért, mert NINCSEN más feloldása a helyzetnek.
Még ha sok az áldozata, az ártatlanok közül.
Ám a továbblépést, az értelmes továbblépést minden esetben az ellenforradalom teremti meg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés