Hollandia és Magyarország is kiemelkedő értékeket mutat az OECD térképén.
Külföldi és lokális dolgozók arányát vizsgáló elemzéseket végeztek Európában, melynek eredményét az alábbi ábra szemlélteti. A képen látható térképre írt számok a helyi munkaerő és a külföldi születésű munkaerő viszonyát mutatja – azon országok esetében, ahol ez a szám pozitív, a külföldi születésű lakosság körében nagyobb a foglalkoztatottak aránya, mint a tősgyökeres lakosoknál (ilyen például Magyarország, Szlovákia és Olaszország), míg a negatív számokkal jelölt országokban fordítva áll a helyzet (Észtország, Dánia, Franciaország).
Jól látható, hogy míg Svédországban és Hollandiában -14 és -15 százalék ez a különbség, míg Magyarországon európai szinten kiemelkedő +6 százalékot mértek. Hazánkhoz hasonlóan pozitív (négy százalékos) mutatót mértek Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. Magyarországnál magasabb mutatót (7 százalék) csak Portugáliában mértek.
A felmérést az OECD végezte.
A kutatás 193 országot elemzett a Világbank és a WHO adatai alapján, öt területen: természeti kockázatok, erőszak, háborúk, egészségügy és biztonságpolitika.
Nosztalgiával gondolok vissza arra a korszakra, ahol kulturált, máshogy gondolkozó, de komolyan vehető emberek voltak az ellenfelek.
Nem kertelt a szlovák miniszterelnök, felszólította a „releváns játékosokat”.
Ha már nincs elég rakétája Námetországnak, amit oda lehetne adni Ukrajnának, akkor vesz nekik.
Hiába kérik az olaszok és a görögök Brüsszelt, hogy vigyázó szemeit Ukrajna helyett inkább Líbiára vesse.
A csomagban olyan eszközök is lehetnek, amelyek oroszországi célpontokat – akár Moszkvát is – képesek elérni.
A politikus tudott betegségéről, így mindent elrendezett, vagyona sorsáról is maga döntött.
Sokáig próbálták, mégsem sikerült megmenteni a Dunaújvárosi Vasművet, az állam tulajdonába kerül a hatalmas terület.
