Felmérés készült a bevándorlók és a tősgyökeres lakosok foglalkoztatottságáról
Külföldi és lokális dolgozók arányát vizsgáló elemzéseket végeztek Európában, melynek eredményét az alábbi ábra szemlélteti. A képen látható térképre írt számok a helyi munkaerő és a külföldi születésű munkaerő viszonyát mutatja – azon országok esetében, ahol ez a szám pozitív, a külföldi születésű lakosság körében nagyobb a foglalkoztatottak aránya, mint a tősgyökeres lakosoknál (ilyen például Magyarország, Szlovákia és Olaszország), míg a negatív számokkal jelölt országokban fordítva áll a helyzet (Észtország, Dánia, Franciaország).
Jól látható, hogy míg Svédországban és Hollandiában -14 és -15 százalék ez a különbség, míg Magyarországon európai szinten kiemelkedő +6 százalékot mértek. Hazánkhoz hasonlóan pozitív (négy százalékos) mutatót mértek Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. Magyarországnál magasabb mutatót (7 százalék) csak Portugáliában mértek.
A felmérést az OECD végezte.
Összesen 88 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Ez nagyjából az integráció sikeresség mutatja. A magyar és a
portugál adatot torzíthatja az, hogy a vizsgálat során hogyan
kezelték a más országból érkező magyar illetve portugál
anyanyelvű személyeket (vagyis azokat, akik ugyan egy másik
ország állampolgárai, ugyanakkor nyelvi-kulturális nehézségeik
nem nagyon vannak).
Pont erre céloztam (Erdély, Brazilia).
Előre látom a liberális magyarázatot: a magyarok olyan lusták, hogy itt csak a migránsok dolgoznak, ezért minél többre lenne szükség - a lógós bennszülöttek meg vegyenek példát a finnekről, hogy hogyan kell hatékonyabban dolgozni.
Az integrációról nem szól itt semmi.
A magyarországi mutató azért jó, mert az elszakított területekről érkezett azonos nyelvű, kultúrájú magyaroknak nem volt mihez integrálódni. Már benne voltak.
Bejelentkezés