Yoram Hazony: A liberális imperializmus egyre intoleránsabb

2019. március 26. 14:40
A nagy kérdés ma az, hogy képesek lesznek-e a nemzeti-demokratikus országok szembe szállni Kínai terjeszkedő imperializmusával és az oroszokkal – jelentette ki Yoram Hazony izraeli professzor a Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartott előadásában, melyben szembeállította egymásal a birodalmi és a nemzeti függetlenségi gondokodást.

Meglepetés volt a Brexit, meglepetés volt Trump, meglepetés volt Olaszország, meglepetés volt, hogy Közép-Európában nemzeti kormányok kerültek hatalomra, és meglepetésként hatott a véleményformálókra, hogy Bolsonaro nyert Brazíliában – ezzel kezdte a nacionalizmus erényéről szóló előadását Yoram Hazony izraeli professzor.

Hazony azon alkalomból beszélt a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, hogy The Virtue of Nationalism (A nacionalizmus erénye) című kötetét az év konzervatív könyvének választotta az amerikai Intercollegiate Studies Institute (ISI) agytrösztje. 

A Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Danube Institute és a Mathias Corvinus Collegium meghívására hazánkba érkező Hazony szerint az előző évek meglepetések sorát hozta a világpolitikában, ami azt mutatja, hogy világszerte változóban van a politikai rend. 

Hazony előadásában szembeállította egymással a birodalmi és a nemzeti gondolkodást. Mint mondta, a birodalmi gondolkodásnak ősi gyökerei vannak; eszerint a felfogás szerint akkor van béke, ha minél több népet egyazon törvény szerint kormányoznak. Ez  felfogás már a Bibliában is feltűnik, jó példa rá a Római Birodalom vagy Kína. Ezt azonban már az ószövetségi próféták kikezdték, akik gyakorlatilag a nemzeti függetlenséget hirdették, azt, hogy minden nemzetnek lehetnek saját törvényei. 

Az izraeli professzor leszögezte: az ember túl kevés ahhoz, hogy tudja, mi a jó az egész világnak. Nem lehet minden nemzetet egy törvénynek alávetni erőszak nélkül. Szabadnak lenni annyit tesz, hogy megvan számunkra az egyet nem értés lehetősége.

Hozzátette: a középkori katolikus Európa már független államokat szült, majd a reformáció korában az angolok úgy döntöttek, hogy nem csak a császár, hanem a pápa alá sem akarnak tartozni, és még ilyen szempontból is függetlenek lesznek. 

Yoram Hazony párhuzamot vont az ókori Pay Romana és a kortárs Pax Americana között, kijelentve, hogy ő megijedt, amikor George W. Bush messianisztikus hévvel új világrendről beszélt.

 Mostanában mindenki a kötelezően elfogadandó sokszínűségről beszél. Ugyanakkor minél erősebbé válik a liberális imperializmus, annál intoleránsabb is. 

Yoram Hazony szerint a nagy kérdés ma az, hogy képesek lesznek-e a nemzeti-demokratikus országok szembe szállni Kínai terjeszkedő imperializmusával és az oroszokkal. 

Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A sokszínűség, a multikulturalizmus szerintem nem lehetne nemzetellenes, hiszen az egyes nemzetek önálló identitása, kulturális öröksége tudja csak szavatolni a valódi multikulturalizmust.

A birodalmi típusú gondolkodás éppen hogy uniformizál, falanszterbe kényszerít.

Azt hiszem, a nagy paradoxon éppen ez. A nemzeti függetlenség tudja garantálni a diverzitást, a birodalmi viszont ez ellen hat. Akkor is, ha egy hamisan interpretált sokszínűség narratívával akarják eladni.

Az USA pl. miért marad ki?
Miért csak Kína és Oroszország jelent veszélyt?

érdekesebb volt az előadás, de ez nagyon gyenge összefoglaló

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés