Önrendelkezés és szuverenitás

Halaikért tüntetnek a nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt

2019. február 12. 13:47

Tüntetésbe kezdtek nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt Strasbourgban: nem értik, az EU miért tárgyal a Nyugat-Szaharát megszálló Marokkóval az őket illető halászati területek európaiak általi kiaknázásáról. Szerintük a megállapodás elfogadásával az EU megsérti a nemzetközi jogot és a nyugat-szaharaiak önrendelkezéshez való jogát is. Tudósításunk Strasbourgból.

Nem mondhatni, hogy Nyugat-Szahara gyakran szerepelne a hírekben: a világ tartós és alkalmi válságrégiói közül számos másik kap jóval nagyobb figyelmet a mindentől távol eső, az Atlanti-óceán és a Szahara között fekvő szegényes vidéknél.

Pedig

Nyugat-Szahara is egy a nagyvilág megoldatlan, rendezetlen konfliktuszónái közül.

Ennek ad most hangot több tucat tüntető Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt. Miután ütemes skandálásaik behallatszódtak az épületbe, a Mandiner helyszíni tudósítója is kiment közéjük, hogy megtudakolja, pontosan miért is tüntetnek.

Az alig félmillió ember lakta, ugyanakkor három magyarországnyi területű Nyugat-Szahara előbb Spanyolország gyarmati területe volt, majd negyven évvel ezelőtt Marokkó vette át a terület igazgatását – a helyiek tiltakozása ellenére. Marokkó szögesdrótokkal és aknamezőkkel határolta le az általa megszállt területeket. 

A történet itt be is fagyott: sem az ENSZ, sem bármelyik ország a világon nem ismeri el a marokkói megszállást hivatalosan, ugyanakkor

senki nem tesz valódi erőfeszítéseket a helyzet végleges megoldására. 

Marokkó most Nyugat-Szahara nyugati kétharmadát tartja megszállás alatt, míg a keleti, teljesen kietlen területek a Polisario Front ellenőrzése alatt vannak. Ők tartják magukat az itt élő sahrawi emberek jogos képviselőinek. A sahrawik fele, elmondásuk szerint algériai menekülttáborokban avagy a nyugat-szaharai, Polisario által ellenőrzött területeken él, elszakítva a tengeri kijárattól.

A szegényes Nyugat-Szaharában a foszfátkincsen túl egy másik érték van: a halban gazdag óceáni vizei. És ezért tartanak kedden tüntetést a nyugat-szaharaiak az Európai Parlament előtt.

Az Európai Unió ugyanis Marokkóval köt egyezményt arról, hogy

Spanyolország, Portugália és Franciaország halászati jogokat kapjon a nyugat-szaharai vizeken.

MIntegy 85 ezer tonnányi halat halászhatnak ki innen, cserébe Marokkó 50 millió eurót kapna évente.

A nyugat-szaharai tüntetők szerint ez szembe megy az európai és nemzetközi joggal. A tüntetők emlékeztetnek: az Európai Unió Bírósága 2018-ban úgy döntött, a nyugat-szaharai területhez tartozó vizekre való halászati megállapodás sérti az általános nemzetközi jogot, az önrendelkezés elvét. A nyugat-szahariak állítják: a sahrawi embereket illeti a szuverenitás, nekik van joguk a természeti forrásaik kiaknázására, és ezt a jogot senki nem vonhatja el tőlük. A sahrawik szerint Marokkó gyarmatosító hatalomként aknázza ki a foszfát- és óceáni kincseket, anélkül, hogy megkérdezte volna a sahrawikat. Kitartanak amellett: az önrendelkezés joga alapján tartott népszavazáson kellene dönteniük a sahrawiknak saját sorsukról – erről persze Marokkó hallani sem akar.

A sahrawi tüntetők szerint az Európai Bizottság és az Európai Tanács

folyamatosan úgy tesznek, mintha Marokkó legitim módon kormányozná Nyugat-Szaharát, pedig valójában megszálló.

Emlékeztetnek arra, az EU és Marokkó közötti megállapodás jelentéstevője, a liberális ALDE-hoz tartozó Patricia Lalonde lemondásra kényszerült, amikor kiderült, hogy Marokkó-párti alapítvány vezetői közé tartozott. Helyette egy másik ALDE-s liberális, a holland Marietje Schaake vette át a jelentés készítését, változatlan formában. 

A Polisario Front most az Európai Unió Bírósága előtt támadja a megállapodást, álláspontjuk szerint a siker reményével. Addig is arra kérik az Európai Parlament képviselőit, hogy ne szavazzák meg a megállapodást, utasítsák azt el az igazságosság és a demokrácia nevében. „Ha nem utasítjá k el, újra kiállnak Nyugat-Szahara javainak kifosztása mellett, és az EU-t felelőssé teszik a nemzetközi jog megsértésében” – fogalmaznak.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/143077