Büszkék lehetünk az önállóságunkra

„Az ünnepek mindig jó lehetőséget kínálnak az önvizsgálatra. Hétfőn augusztus 20-a, milyen üzenete lehet ma az államalapításnak?

A nemzeti ünnepek időszerű üzenetének a megfogalmazásával mindig óvatosnak kell lenni. A túlzott aktua­lizálás leértékelné az államalapítás rendkívüli alkotásának fennköltségét, ezáltal éppen a mai mondanivalónkat hiteltelenítené. Nem vitás, hogy minden magyar polgár büszke lehet arra, hogy több mint egy évezredet ünnepelünk, s Európa egyik legősibb állama a magyar. Az is joggal ad okot a büszkeségre, hogy az elmúlt fél évezred döntően az elnyomás elleni szabadságküzdelmekkel telt, ma mégis élünk, megmaradtunk, és oly sok veszteség ellenére is létezik szuverén magyar állam.

Bár Szent István óta világos hazánk elköteleződése a Nyugat felé, egyes áramlatok Európa-ellenesnek kiáltják ki Magyarországot. Mi lehet ennek az oka? A balliberális elit egyik vezéregyénisége, Heller Ágnes például augusztus 20-a előtt néhány nappal, egy liberális lengyel lapnak nyilatkozva pogánynak nevezte hazánkat, semmibe véve az évezredes keresztény hagyományt.

Heller Ágnes természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának. Hazug és minden alapot nélkülöző vádak, hogy mi az intézményesített európai együttműködés ellenfelei lennénk. Az európai közösséghez tartozás célkitűzése a Fidesz több mint harmincéves alapító dokumentumának része volt. Az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz. Ők olyan diktatórikus gondolkodású, kirekesztő politikusok, akik – ha hagyjuk – a sajátjuktól eltérő vélemények eltűrésére való képesség hiányában szétverik az európai együttműködést. A tagállamok többsége, és különösen az európai polgárok szándéka szerint az Európai Unió nem Euró­pai Egyesült Államokat jelent. Aki ezt képtelen elfogadni, az csak ártani fog.

A múlt héten például a budapesti svéd nagykövet hangoztatta, hogy várja a hazánk elleni bírósági eljárást a civiltörvénnyel kapcsolatban, emellett azt mondta, nincsen rossz NGO. Mit lehet tenni a hasonló, szuverenitásunkat sértő megnyilvánulások ellen?

A svéd kormány magyar belpolitikába is szívesen beavatkozó megjegyzéseit és döntéseit ismerve nagyon várom az ottani választásokat. Általánosságban az egyik legfontosabb ideológiai törésvonal a migrációhoz való viszony mentén húzódik Európában. Nyilvánvaló, hogy a bevándorlás által felvetett összes kérdésben nem lehet közös európai álláspontot létrehozni. A különböző történelmi múlt, integrációs tapasztalat és eltérő nemzetfelfogás miatt az európai országok éppen a lényegről vélekednek összebékíthetetlenül különbözően. Ezért szorgalmazzuk azt, hogy a szó eredeti értelmében vett – és nem a politikai korrektség által lejáratott – toleranciával „szenvedjük el egymást szeretetben”, és vegyük tudomásul, hogy egy gyarmattartó múltú államnak mindig is alapvetően más lesz a viszonya a migrációhoz, mint amelyik 150 év török megszállást szenvedett el.

Ezek szerint a migráció kérdése továbbra is központi eleme lesz a kormány politikájának?

Természetesen, s amíg Európában nem jut nyugvópontra ez a vita, ha akarnánk, sem tudnánk másként tenni. Ám az európai uniós politika közel sem merül ki a bevándorlást övező vitákban. A terület kiemelt fontosságát az is mutatja, hogy két államtitkár – Varga Judit és Takács Szabolcs – látja el az uniós politika kialakításával és képviseletével együtt járó tengernyi feladatot, és a kormány megalakulása óta havonta tart európai uniós kormányüléseket. Ma több olyan nagy jelentőségű ügy van az unió napirendjén, amely Magyarország számára meghatározó.”