Orbán Viktor és Sebastian Kurz migrációs politikáját elemezte Chantal Delsol a Le Figaronak. A francia filozófus élesen bírálta azokat, akik tagadják, hogy migrációs válság van Európában.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár bevándorlási politikáját elemezte Chantal Delsol francia filozófus a Le Figaro című konzervatív francia napilap pénteki számában, azt feszegetve, hogy miért elképzelhetetlen Európában valódi vitát folytatni a második világháborút követő évtizedek „legnyugtalanítóbb és legéletbevágóbb” kérdéséről.
A francia filozófus szerint sajnálatos, hogy a közép-európai országok bevándorlási kérdésekben képviselt álláspontját barbárságként fogadják, miközben Nyugat-Európában lehetetlen vitázni a bevándorlásról, mert csak egyetlen állítás megengedhető, az, hogy „humanista kultúraként erkölcsi kötelességünk befogadni az ajtónkon kopogtató elesetteket”. „Az állítás mérséklése vagy megkérdőjelezése pedig politikailag nem korrekt” – mutatott rá.
Vezetőink, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár bevallottan kizárólag azért korlátozzák a befogadást, hogy elejét vegyék a populisták megerősödésének – írta.
Orbán Viktor júniusban, Helmut Kohl néhai német kancellár halálának évfordulóján a közép-európai kultúra egyik legfontosabb jelképére hivatkozott: a kereszténység védőbástyájára. „A történelem folyamán gyakorlatilag ezek voltak azok az országok, amelyek feltartóztatták a barbár inváziókat, és ezzel – a földrajzi helyzet kötelez – védték Nyugat-Európát” – emlékeztetett Delsol. Orbán szerint az lenne a valódi könyörületesség, ha kapuink szélesre tárása helyett segítenénk az elmaradottak fejlődését – tette hozzá a filozófus. „Az elmélet természetesen vitatható: a fejlődés segítése hosszú távra szól, míg a probléma nagyon rövidtávú; illetve lehet-e a barbárok invázióihoz hasonlítani a szegények menedéket kérő tömegét?” – vetette fel a kérdést.
„De végtére is a nyugati közvélemény csak saját magával beszél, és így nem vitázik” – mutatott rá. „Emellett pedig azt sem tudja, mit jelent a kereszténység védőbástyája, és nem is akarja tudni” – folytatta.
Bár Kurz másképpen érvelt, ugyanolyan megbotránkozás keltett. A fiatal osztrák kancellár nem a befogadást, hanem annak módját kérdőjelezte meg. Kurz szerint nem megengedhető, hogy a befogadottak eltorzítsák a befogadó ország kultúráját – írta Delsol.
„Néhány hete európai illetékesek és a média egy része azt a nótát fújja, hogy nincs is migrációs válság” – fűzte hozzá. „Tagadják a valóságot, hogy ne kelljen szembenézniük vele. (...) Van abban valami gyalázatos, hogy el akarják velünk hitetni: a válságos helyzet megszűnt létezni, mintha mi, a választók sötét idióták lennénk” – írta a szerző.
„Nincs szükségünk bekötött szemű, humanista és anyámasszony katonája kormányokra” – szögezte le a filozófus. „Nyitott szemű humanista kormányokra van szükségünk, olyanokra, amelyek képesek megfogalmazni követeléseiket akkor is, ha éppen jóindulatot tanúsítanak” – emelte ki.
(MTI)
A tömeges migráció költségei Németországban nem merülnek ki a hivatalos költségvetési tételekben. A szövetségi kiadások mellett a tartományok, városok és végső soron az adófizetők viselik a lakhatási, egészségügyi, közbiztonsági és társadalombiztosítási következmények jelentős részét is.
Ezek a hírek mozgatták meg leginkább a Mandiner olvasóit pénteken.
A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.
Ha a tízmilliós határt mégis átlépnék, a svájci hatóságoknak akár az Európai Unióval kötött szabad mozgásról szóló megállapodások felmondását is mérlegelniük kellene.
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Sulyok Tamás szerint minden magyar számára különleges üzenettel bír a csíksomlyói búcsú.
Emmanuel Macron nevét szinte mindenki ismeri, de vajon tudja, ki vezeti jelenleg Franciaország kormányát? És mi a helyzet Romániával vagy éppen a Csendes-óceán egyik apró szigetállamával? Tesztelje tudását a Mandiner kvízében!
