Hogyan tovább, Európa?

2018. július 26. 10:35

Írta: Kereki Gergő
Európa válságáról, az Európai Unió jövőjéről, a közép-európai országok lehetőségeiről, valamint a migrációs kérdésről beszélgetett Dömötör Csaba és Németh Zsolt Jarosław Kaczyński lengyel tanácsadójával, valamint a volt román kormányfővel a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai napján. Tudósításunk.

Idén 29. alkalommal rendezik meg a tusványosi nyári szabadegyetemet. A szabadegyetem fontos témája Európa jövője – ezt portálunknak elmondta Toró T. Tibor, a Tusványosi Szenátus egyik társelnöke, valamint Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke is.

Nem véletlen, hogy már rögtön a szabadegyetem első érdemi napján sor került egy Európa jövőjével kapcsolatos beszélgetésre a „Hogyan tovább Európa?” kérdés feltevésével. A beszélgetésen magyar részről Németh Zsolt mellett Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vett részt. A külhoni magyarságot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője képviselte.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a román liberális párt – egyetlen romániai román pártként, noha a többi is meghívást kapott – idén is képviseltette magát, ugyanis részt vett a beszélgetésen Radu Carp, a párt külügyi titkára, valamint a párt korábbi kormányfője, Mihai Răzvan Ungureanu is. Lengyel résztvevője is volt a beszélgetésnek Radoslaw Fogiel személyében, aki az Ifjú Európai Konzervatívok elnöke és Jarosław Kaczyński tanácsadója.

A beszélgetést Takács Szabolcs, az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár moderálta. 

Az elsőként megszólaló Radu Carp felidézte, hogy az európai projekt az 1950-es években jött létre, és akkor még csak néhány országot ölelt fel. Szerinte egyértelmű volt akkoriban, hogy létezik a vasfüggöny és meghatározott ideig bizonyos országok a vasfüggöny mögött fognak működni. Először a kommunizmus szétesése után merült fel a kérdés, hogy

mi lesz azokkal az országokkal, akik a Vasfüggöny mögött éltek,

hogyan fognak tovább élni, hogyan fogják a szabadságjogokat meghonosítani. A román liberálisok külügyi titkára szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az elmúlt években komoly migráció indult meg Európa irányába. A másik fontos kérdés a brexit. Hogyan fog Nagy-Britannia kilépni az Európai Unióból? – tette fel a szerinte alig megválaszolható kérdést. 

Mire támaszkodik Európa? Egyáltalán kié Európa? Ezeket a kérdéseket már az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila fogalmazta meg. Korodi szerint jelenleg Európa egyszerre a nemzeti közösségeké, de azoké is, akik csak az európai dimenzióban gondolkoznak, akik már nem akarnak tagállamokban, nemzetállamokban gondolkozni. Az tehát, hogy kié Európa, még nem kristályosodott ki. Szerinte ma három kiemelkedő modell van, ami megpróbál választ adni Európa jövőjének nagy kérdéseire: Macron víziója, a V4-ek víziója, valamint a kialakulóban lévő észak-balkáni szerbiai, romániai együttműködés.

A frakcióvezető szerint a „régi Európa homogenizációt akar elérni, az európai polgárság kialaításának gondolata ott van a nyugat-európai ember fejében.” Az elmúlt évek migrációs nyomása azonban ezekben a homogenizációs folyamatokban is változásokat eredményezett. A kommunizmus bukása után magára találó

Közép-Európa viszont nem azonosul teljesen a nyugat-európai identitással.

Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik a visegrádi együttműködés. Románia sajátos helyzetben van, hiszen egyszerre akarja a nyugati elkötelezettségét felmutatni és a regionális együttműködést mélyíteni. A nemzeti kisebbségek pedig azt akarják szerinte, amit már korábban az Európa Tanács is megfogalmazott: nem csak az állampolgárság számít, hanem a nemzeti identitás is, és mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy a nemzeti identitásának megfelelően éljen. Szerinte Európa nem húzhatja egy kaptafára az identitását, mert az egy kizáró jellegű Európa lesz.

Jarosław Kaczyński tanácsadója, Radoslaw Fogiel szerint az európai problémák gyökere az, hogy az EU mindent le akar szabályozni. Példaként hozta fel azt, amikor az EU-ban azon ment a vita, hogy a paradicsom zöldség vagy gyümölcs-e. Szerinte jellemző, hogy ilyen horderejű kérdésekkel foglalkozik az EU, és erőltetett harmonizációra törekszik, holott arra nem lenne szükség. Fogiel szerint az Európai Bizottság rá akarja erőltetni az akaratát a tagállamokra, ahelyett, hogy az aktuális problémákkal, például a migrációs válsággal foglalkozna. Az, hogy az Európai Bizottság szankciókat helyez kilátásba Magyarországgal szemben, mert az meg akarja védeni a déli határait, nem jó tendencia. Ez nem vezet közös megoldáshoz, ez nem mozdítja elő az együttműködést – mondta. Szerinte vissza kell térni a nemzetek Európájához, hiszen csak a nemzeti kormányok azok, akiket demokratikus úton választanak meg. Garanciák kellenek Európában, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti identitás nem tűnik el. 

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arról beszélt, hogy már az Európai Unió alapító atyái is megfogalmazták, hogy ha újrakezdenék az integrációt, akkor azt a kultúrák konvergenciájával, közelítésével, összehangolásával kezdenék. A kultúra szerinte intézmények és értékek összessége. A demokrácia különböző értelmezési keretei is az eltérő kulturális hagyományokból fakadnak – tette hozzá. „Azt reméltem, hogy Románia uniós csatlakozása sok kérdést megold. De most azt látom, hogy olyan bizottsági elnöke van az EU-nak, aki Marxot dicsőiti. Feltehetjük a kérdést, hogy mi a luxemburgiak demokrácia-képe? Nem szeretnék olyan Európában élni, amelynek vezetői azt a Marxot tekintik példának, aki azt mondta, hogy a múltat fizikailag el kell törölni” – fogalmazott meg kritikát Szilágyi.

A volt román kormányfő, Mihai Răzvan Ungureanu szerint 

az európai projekt egyrészt egy békeprojekt, másrészt a totalitárius diktatúráktól való megszabadulás egyik eszköze.

Szerinte ideje, hogy a közép-európai országok ne egymással próbáljanak meg elszámolni és ne azzal foglalkozzanak, hogy kinek vannak nagyobb sérelmei, hanem próbáljanak meg együttműködni. Ez az európai békeprojekt lényege, amely az államok közötti szolidaritásra épül. A volt román kormányfő arról is beszélt, hogy a migrációs válság kapcsán az volt az érzése: a nyugat-európai politikusok már sajnálták, hogy korábban bővítették az EU-t. „A nyugat-európai politikuson megnyilvánulásai alapján azt lehetett érezni, hogy ha csak 9-en vagy 16-an lettek volna az EU-ban, akkor minden könnyebben működött volna a migráció kezelése kapcsán. Sajnálták, hogy itt vannak a lengyelek, románok, magyarok, szlovákok. Ez nagyon káros gondolat. Ez vezet a nacionalista hangok, gondolatok megerősödéséhez. Szerintem nem probléma a bővítés, sőt folyatni kell. Az európai politikai térképnek ugyanis le kell fedni a földrajzi európát. A szerbek nélkül, a balkáni államok nélkül, Moldova nélkül Európa nem Európa. A bővítést tehát nem leállítani, hanem folytatni kell.”

Európa változatlanul a világ legjobb helye – ezt már Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára mondta, persze rögtön hozzátette, hogy „de Európa már tíz éve válsággal küzd. Tíz éve még csak gazdasági, pénzügyi válsággal küzdöttünk”. Az elmúlt években azonban szerinte megjelent az identitásválság is. Ezt az európai identitásválságot több folyamat táplálja: a népesedési helyzet, a születésszámok csökkenése, valamint a kulturális önfeladás. Az államtitkár idézte a Pew Research felmérését, amely szerint Európában az elmúlt években hatmillióval csökkent a magukat kereszténynek vallók száma. A migrációs válság Dömötör szerint pont azért súlyos, mert olyan időpontban kapta el Európát, amikor az identitása meggyengült és a világon egyedülálló módon a nyitott kapuk politikáját folytatta.

A népesedési válság is súlyos probléma: miközben Európa egyetlen országában sem éri el a termelékenységi ráta a 2-es arányszámot, a Frontex adatai szerint 2009 óta 3,5 millió illegális határátlépés történt, és ez a szám nem tartalmazza a legális migrációt és a családegyesítést sem. Ez pedig belső arányváltozáshoz vezet, amelyet sokan „népességcserének” neveznek. A Pew Research szerint a muszlim vallásúak aránya megháromszorozódhat 2050-ig Európában. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a migrációnak korlátlanok a tartalékai a népességrobbanás, a katonai konfliktusok és a klímaváltozás miatt, akkor láthatjuk, hogy

a migrációval tartósan kell számolni.

Dömötör szerint ennek a folyamatnak világos következményei vannak az európai társadalmakra nézve. „A jól működő multikulturális társadalmak helyett párhuzamos társadalmak alakulnak ki”. Az államtitkár a beszélgetés ezen pontján egy újabb, 2012-es angol felmérést idézett, miszerint Angliában 3 millió olyan háztartás van, ahol egyetlen egy felnőtt sem használja az angolt elsődleges nyelvként. „És ez még a 2015-ös migrációs válság kirobbanása előtt volt” – tette hozzá, majd azt folytatja: „Nagy-Britanniában minden vallás népszerűbb lett az elmúlt években, kivéve a kereszténység” .

Ezután arról beszélt, hogy korábban mindenki tagadta a magyar kormány no-go zónákról szóló állításait, „de két év alatt eljutottunk oda, hogy már Angela Merkel is nyíltan beszél az európai no-go zónákról”. A migrációs válság a tagállamok költségvetéseit is megterheli mondja, majd újabb számokat sorolt: az elmúlt három évben 1,7 millió ember érkezett Németországba, ahol 2020-ig 30 ezer milliárd forintnak megfelelő eurót költenek a migrációval összefüggésben. Majd egy német minisztert idézve hozzátette, hogy egyetlen bevándorló havi ellátási költsége 770 ezer forintnak megfelelő összeg. Jjellemző adat az is a német viszonyokra nézve, hogy miközben a németek migrációra 2017-ben 20 milliárd eurót költöttek, a családok célzott támogatására csak 9 milliárdot fordítottak. Szerinte azonban mindezek ellenére nincs ok a pesszimizmusra, ugyanis a problémákra van megoldás: vissza kell térni Európa gyökereihez, a keresztény hagyományokhoz, a nemzetállamokhoz, a politikai és piaci versenyhez. A hozzászólását azzal zárta, hogy a jövő évi európai parlamenti választás lehetőséget fog teremteni Európa megújulására.

Németh Zsolt szerint az Európai Tanács június végi ülése nagyon pontos helyzetképet ad a jelenlegi európai helyzetről. Az egyik vitás kérdés a migráció ügye volt, amely kapcsán fontos elmondani, hogy a kvóta ötlete vereséget szenvedett. „Nem biztos, hogy végleg lekerült a napirendről, de egy időre biztosan” – mondta a Fidesz politikusa. Egy másik témában viszont „vereséget szenvedtünk”. Ez a bővítés témája.

Az egész balkáni témát félresöpörték,

pedig „itt lett volna a lehetőség, hogy a Balkán kapcsán elinduljon a bővítési folyamat.”  Németh szerint Magyarországnak szövetséget kell építeni a nemzetek Európájáért. Szerinte az európai békeprojekt Trianonról szól és a határon túli magyarok „egzisztenciálisan tudják”, hogy szükségük van Európára. „Ha az európai projekt nem lesz megfelelő válasz Trianon problémájára, akkor mi?”

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Európa beteg. Nagyon beteg. Ha egy hozzáértő gyógyító, (vagy gyógyítók) nem veszik kezelésbe, akkor végleg elpusztul.

Nézem a híradót, iraki "bevándorló", panaszkodik, hogy nincs megfelelő ellátás, tisztálkodási lehetőség stb. Boszniában.
Mint egy turista aki panaszkodik az irodára. Lefogadom papírja semmi, mint ahogy a többi megszállónak sincs.
Az ember elgondolkodik, ha ezek az emberek fejenként több ezer dollárt, vagy eurót fizetnek (ugyan, miből?) azért, hogy eljussanak Németországba, az életük kockáztatásával, vajon miért nem vesznek ennek az összegnek a töredékéből egy repülőjegyet, és 3-4 óra alatt kényelmesen leszállhatnak pl. Berlinben, és már be is vándoroltak. Ja..mert ők illegálisan akrnak bevándorolni, és például az ensz, ehhez akar törvény alkotásával segítséget nyújtani, azaz: törvényessé tenni a törvénysértést!!!
Papírokkal nem jó bevándorolni, mert onnantól kezdve, nyoma van az érkezésének, és a személyének. Na ez nem jó valakiknek, hiszen akkor nem lehet névtelen milliókat bevándorlónak álcázott megszállóként Európára szabadítani.
Európa vezetői pedig hülyét játszanak, és nem akarják látni azt sem, hogy ezeknek a 90%-a fiatal férfi!!!
Már csak az a kérdés, tényleg ennyire elmebetegek, vagy ami még rosszabb, (és ettől tartok!) ennyire hazaárulók, és kollaboránsok, akik Európa felszámolását végzik, miközben hülyének nézik a teljes európai lakosságot.
Ideje lesz felébredni, a nyugati jólét által létrehozott csucsukálásból, mert egyszer nem lesz kérdés, hogy:Hogyan tovább, Európa?

Sajnos, nem csak híradó. Tapasztalat. Sokat vagyok az áhított nyugaton. Legutóbb olaszországi tapasztalatok. Mit ne mondjak, nem volt valami szívmelengető. :( Ugye az nem baj, ha a saját szememnek hiszek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés