Albán kormányfő: Akkor sem fogunk menekülttábort építeni, ha cserébe felvesznek az EU-ba

2018. június 27. 15:19
Menekülttábort építeni Albániában azt jelentené, hogy az EU „lerakja valahová az elkeseredett embereket, mint a veszélyes hulladékot" – nyilatkozta a Bildnek Edi Rama albán kormányfő.

Albánia nem kíván tábort építeni az Európai Unióba (EU) igyekvő menedékkérőknek – jelentette ki Edi Rama albán kormányfő a Bild című német lap szerdai számában.

A balkáni ország miniszterelnöke kiemelte, hogy Albánia akkor sem hajlandó tábort építeni a menedékkérőknek, ha cserébe felvennék az EU-ba. A menekültválságot Albánia uniós csatlakozási folyamatától függetlenül kell megoldani – tette hozzá.

EU-s menekülttábort építeni Albániában azt jelentené, hogy az EU „lerakja valahová az elkeseredett embereket, mint a veszélyes hulladékot", amelyet egy ország sem akar elhelyezni a területén – mondta Edi Rama.

Albánia hajlandó hozzájárulni a válság megoldásához, de veszélyes lenne, ha a „hullámtörő" szerepét osztanák rá – mondta az EU-tagjelölt ország kormányfője.

A Bild felidézte, hogy a még formálódó tervek szerint az EU-n kívül kellene felállítani központokat a közösség területére szóló menedékjogi kérelmek elbírálására. A lehetséges helyszínek között említik Líbia és Albániát, de mindkét ország vezetése elutasítja a gondolatot, ami a Bild szerint erőteljesen visszavetheti a terv megvalósítását.

Az EU-tagállamok szakminiszterei kedden hagyták jóvá az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint 2019 júniusában el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Macedóniával. A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek.

(Bild,MTI)

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na, ez az igazi Krisztusi irgalmasság.

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2018. június 27. 21:00

Mondom én, valójában egyetlen ország sem akar foglalkozni ezekkel a nyomorultakkal. Az egész arról szól, hogy a baloldal nem létezhet anélkül, hogy ne a megmentőt játssza el. Márpedig ahhoz áldozatok kellenek, akiket a tévében, élő adásban lehet megmenteni. A következményeket meg viselje a társadalom.

Addig nem lesz semmiféle támogatottsága a legális bevándoroltatásnak (már ahol ennek szükségét érzik), amíg a polgároknak nem áll helyre az elemi biztonságérzete, vagyis, hogy az jön be, akit ők amúgy beengednének. Már pedig ehhez nem a migráció szervezése szükséges, hanem a hatékony _határvédelem_. Amíg ez nincs, addig a jónép az egész migrifuvarozást egzisztenciális fenyegetésként fogja érezni. Leszámítva persze azt a néhány belvárosi liberálist, akik hosszú évekkel ezelőtt elsáncolták magukat a saját készítésű elefántcsonttornyukban.

Vége a Mürkül-érának. Ha a CDU-ban maradt valami ész, akkor fiatalítanak.

Aleppo és Tirana között 2193 km a távolság....avagy meddig menekült a menekült?

a nagy fehér ember "megoldására" nem vevő a lenézett albán
igaza van!

Nem keverem. Arra próbálom felhíni a figyelmet, hogy
miközben jönnek befelé a muzulmán hordák az krisztusi
irgalmasságra hivatkozva, aközben maguknak a
muzulmánoknak eszük ágában sincs ugyanezt az
irgalmasságot gyakorolni.

Ez játékelmélet alapon nézve garantált vesztes pozíció az EU
számára: a keresztények együttműködnének a muzulmánok
nem (klasszikus fogoly-dilemma).

A spanyolok egyet beengedtek, hogy bizonyítsák, mekkora humanisták is ők, de többet már nemigen akarnak bevállalni. Gondolom, nem akarják úgy végezni, mint az olaszok.

A humanizmus eszméje és az irgalmasság bizonyos értelemben
szinonimák, de minimum rokonok. Egyébként a muzulmánok
befogadásával kapcsolatban a legnagyobb ellenmondásnak
továbbra is azt látom, hogy azok hivatkoznak az irgalmasság
(humanizmus) eszméjére, akik széles ívben tesznek rá.

Magyarán: visszaélnek vele. Még egyszerűbben: átbasznak
minket, mint szart a palánkon.

Válaszok:
Negue | 2018. június 27. 20:05

“Anyja, Morzsinai Erzsébet egy erdélyi magyar köznemes lánya volt, apja pedig a török elől Havasalföldről Magyarországra menekült nemes, Serbán fia Vajk, aki a dél-erdélyi Vajdahunyad csodaszép, s máig épségben fennmaradt lovagvárát kapta meg királyi adománykánt az Anjoukat a magyar trónon követő Luxemburgi Zsigmondtól, a hozzá tartozó birtokkal együtt. Van viszont egy másik elmélet, mely a középkor óta tartja magát, s mely nem kevesebbet állít, mint hogy a könnyűvérű Zsigmond magyar király és német-római császár volt az igazi apja. Heltai Gáspár XVI. századi krónikája szerint 1392-ben került kapcsolatba az uralkodó a lánnyal, s szerelmük gyümölcse lett a kis János, Erzsébetet pedig feleségül adták a menekült Vajk vitézhez. Az általa kapott vár után Hunyadinak nevezett családban elevenen élt ez a hagyomány, ami mindenképpen elgondolkodtató. Ám nincs olyan perdöntő bizonyíték, mely igazolná akár az egyik, akár a másik származástörténetet.”

“Mint védője a keresztnek,
Megrontója büszke tarnak,
Idegen nép hőse is lett
Derék hőse a magyarnak.

Most is vallják, egyre dallják
Szerbhon ifjai, leányi,
Guzlicájok hangja mellett:
Ki volt Janko Szibinyáni.
De a magyar ajakon is
Neve, híre általános:
Mert hisz él még... él örökké
A dicső Hunyadi János.”

Így már teljesen érthető.

A lényeg a veszélyes hulladék másoknál való lerakásán van. Ahogyan ez nálunk szó szerint is megtörtént, úgy az albánokra a migránsokat sóznák rá. Mert akit az embercsempészek jó pénzért eljuttattak a táborokig, az elutasítás esetén nem fog visszafordulni, hanem illegálisan tovább megy.

Mikor veszi észre Merkel, hogy hiába próbál cselezni, másokat bepalizni, csak a teljes elutasítás lehet a megoldás?

Valamit nagyon jól sejt, az albán kormányfő!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés