Felpörgeti a gazdaságot, teljesíti az ígéreteit, és szimpatikus, mégis többnyire elégedetlenek Emmanuel Macronnal a franciák. Mit gondol a közvélemény az egy éve beiktatott államfőről?
Eltérően ítélik meg a franciák Emmanuel Macron államfő kormányzásának első évét: 57 százalékuk szerint a köztársasági elnök a választási ígéreteit hajtja végre, de szinte ugyanennyien elégedetlenek a politikájával – derül ki az IFOP közvélemény-kutató intézetnek a Paris Match magazin, a Sud Radio és a CNew hírtelevízió megbízásából készült, szerdán közzétett felméréséből.
Az április 12-16. között készült reprezentatív felmérés szerint a franciák 58 százaléka elégedetlen az egy éve megválasztott államfő tevékenységével, míg 42 százalék elégedett.
Az egy évvel ezelőtti választási kampányban tett ígéreteit a franciák 57 százaléka szerint a köztársasági elnök megtartotta, míg 43 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét.
Az államfő politikai tevékenységének értékelésekor a franciák 67 százaléka úgy látja, hogy a mérleg pozitív az Európai Unióval ápolt viszonyt illetően, 63 százalékuk elégedett Franciaország külföldi megítélésben, s 56 százalékuk szerint Franciaország vonzereje és gazdasági növekedése is javult Emmanuel Macron megválasztása óta.
A belpolitikai reformokat illetően azonban a megkérdezetteknek csak alig 27 százaléka ítéli meg pozitívnak a nyugdíjreform eddigi mérlegét, és 18 százalék elégedett az egészségügy helyzetével.
Az államfő személyes tulajdonságaira vonatkozó kérdésekben a franciák 73 százaléka tekintélyelvűnek ítéli meg Emmanuel Macront, s 67 százalékuk szerint „tudja, merre tart”, 53 százalékuk szerint „szimpatikus” ember, de csak 30 százalékuk szerint „áll közel a franciák problémáihoz”.
A francia sajtó arra is emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron még mindig népszerűbb elnök, mint az elődei voltak: a jobboldali Nicolas Sarkozyt (2007-2012) a franciák 37, a baloldali Francois Hollande-ot (2012-2017) pedig alig 24 százaléka támogatta egy évvel a megválasztásukat követően.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
Nem lepődnék meg azon sem, ha Magyar Péter belső információhoz jutna arról, hogy Orbán Viktor mit mondott erre a kiütésszerű kutatásra a Brüsszelbe tartó gépén pánikolva.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
Ne fusson, ki merre lát, mert még a végén az ő vagyonának a befagyasztása lesz a következő lépés. Kohán Mátyás írása.
A hazai közlekedés mindennapos feszültségforrás. Számba vettük, miért lehetnek olykor kiemelten idegesek a magyar autósok.
