A szövetségi parlament az alaptörvény módosításával megvonta az állami támogatást a széles körben neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párttól (NPD) csütörtökön Németországban.
A kormányoldal – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióinak kezdeményezésére nyolvanhat százalékos többséggel elfogadott módosítás szerint, ki kell zárni az állami pártfinanszírozásból mindazon politikai szervezeteket, amelyekről az alkotmánybíróság megállapítja, hogy tevékenységük a demokratikus berendezkedés gyengítésére vagy felszámolására irányul.
A módosítás révén a pénzügyi gondokkal küszködő NPD elesik fő bevételi forrásától, a nagyjából évi 1,4 millió eurós (430 millió forint) állami támogatástól.
Az év elején az NPD betiltására tett indítványt elutasító határozatában megállapította az alkotmánybíróság, hogy a párt a demokratikus berendezkedés felszámolására tör, ideológiája pedig rokon a nemzetiszocializmus eszméivel, de nem szükséges betiltani, mert nincsenek arra utaló jelek, hogy törekvései sikerrel járhatnak. A testület azonban azt is jelezte, hogy a törvényhozás találhat eszközöket az alkotmányellenes célokat követő pártok szankcionálására.
A Bundestag a finanszírozás oldaláról közelítette meg az ügyet. Az alkotmánymódosítás indoklásában kiemelte, hogy az állam nem támogathat olyan pártokat, amelyek felszámolására törnek. A NPD-t 1964-ben alapították, szinte fennállása óta tart a közvita betiltásáról. Először – 2003-ban – a Bundestag és a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat közösen kérte az alkotmánybíróságtól a párt betiltását. Formai okokra hivatkozva elutasította a testület az indítványt. Másodszor egyedül a Bundesrat próbálkozott, ez volt az az indítvány, amelyet az alkotmánybíróság az idén januárban az NPD csekély társadalmi befolyásával indokolva elutasított.
Az NPD a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, messze elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől és gyengült még a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest is. A pártnak főleg Németország keleti részén, a volt NDK területén van kimutatható támogatottsága, de már ott sem rendelkezik képviselettel a tartományi parlamentekben. Az Európai Parlamentben egy mandátuma van.
(MTI)
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A 16 éves áldozat édesapja a hatóságok ellen is vizsgálatot kezdeményezett.
Pattanásig feszült a helyzet Orbán és Merz között.
Hiába a németek minden igyekezete, az ukrán elnök nem elégedett.
Ahol hibázhatott, ott hibázott az Európai Bizottság elnöke.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Az angyalföldiek vezetőedzőjével beszélgettünk.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
