GMO-k: 109 Nobel-díjas ment neki a Greenpeace-nek

2016. július 1. 15:35
Emberiesség elleni bűnnel vádolja a Greenpeace-t 109 Nobel-díjas, akik követelik, hogy a szervezet támogassa a GMO-gabonákat. A tudósok szerint azok ugyanis szükségesek lesznek az emberiség táplálásához és például a gyermekkorban kialakuló, A-vitamin hiánya által okozott vakság elkerüléséhez.

Emberiesség elleni bűnnel vádolja a Greenpeace-t 109 Nobel-díjas, akik követelik, hogy a szervezet támogassa a GMO-gabonákat, azok ugyanis feltétlen szükségesek lennének az emberiség növekvő élelmiszerigényének a kielégítéséhez – írja az El País.

Mint a nyílt levél aláírói rámutatnak: az ENSZ szerint 2050-re megduplázódik az emberiség élelmiszerigénye. Ezért arra szólítják fel a Greenpeace-t és támogatóit, hogy hagyjanak fel a GMO-k és az agráriumban alkalmazott biotechnológiák elleni harccal.

Külön kitérnek arra, hogy a Greenpeace-nek abba kellene hagynia a Golden Rice, azaz az aranyrizs, egy génmódosított, aranyszínű rizsféle elleni hadjáratot, amit az aláírók szerint minden vizsgálat megfelelőnek és biztonságosnak talált. Az aláírók szerint ugyanis az aranyrizzsel kiválóan lehetne küzdeni az Afrikában és Dél-Ázsiában gyakori, az A-vitamin hiánya által okozott vakság ellen, ami 250-500 ezer  gyermeket érint évente.

A főleg a kémia és az orvostudományos területén Nobel-díjat kapott aláírók szerint így az „emberiesség elleni bűntettel” lehet vádolni a Greenpeace-t.

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A megoldás kézenfekvő: a kétosztályos, primitív prolikat, akik állandóan kárognak a génmódosítás, oltások, meg általában minden civilizációs vívmány ellen, kitelepítjük Afrikába, aki meg nem akar éhenhalni, azt betelepítjük Európába, és meg van oldva a probléma.

Ha van elég ételed, akkor nem baj, ha a harmada megrohad, vagy megeszi a penész, vagy kipusztul a szárazságtól? Szerintem baj. Mellesleg növényekből nemcsak élelmiszert gyártanak, hanem a gyógyszeriparban, textiliparban is felhasználják, a takarmányozásról nem is beszélve.

És az miért baj, ha védik az üzleti érdekeiket? Amíg nem hoz tetemes profitot, addig ugyan kinek érné meg géntechnológiai kutatásokba ölni a pénzét?

A mondandód az a témával kapcsolatban, hogy hülyézel? Nem mintha meglepődnék, kétosztályosoktól nem vártam magasabb szintű vitakultúrát.

Aranyrizs egyenlőre nincs kereskedelmi forgalomban, bár kétségtelen a beta-karoten tartalma miatt hatásos lehet A-vitamin hiányra. Azzal viszont szembe kell nézni, hogy klímaváltozás okán szárazság és hőségtűrő fajokra szükség van/lesz. A legfontosabb azért mégis az, nem rázúdítani a GMO-t az emberiségre, hanem szigorú, bizonyíték alapú szabályozást kell szorgalmazni. A TTIP előtt ez az egész nagyon kampányszagú, de hát természetes, hogy a Demokrata adminisztrációt támogatni kell.

A vitamin ha képződik is a bélrendszerben nem szívódik fel zsírok és E-vitamin hiányában.

Mendel óta ismert a keresztezéses nemesítés a termésátlagok növelésére. A mai búzát 30-as 40-es években nemesítették, a következő lépés un. hibrid nemesítés, de ezt még mindig nem nevezik génmódosításnak. A génmódosítás a molekuláris markerezéssel kezdődik, ami további sokszínűséghez, s esetleg teljesen meglepő eredményre vezethet pl. ellenállás gombákkal szemben, tesztállatokon viszont májkárosodás.

Egyetértek, én is így látom. Vermont (USA) az élelmiszereken fel kell tüntetni, tartalmaz-e GMO adalékot. A nagy cégek a prüszkölést (jó ez a szó ide?) már elkezdték. A törvényhozásnak ez lenne a dolga, legyen szabad választani, akarok a Ricepuddingban GMO-t vagy inkább mégse. Anyós kaphatja, bocs!!! Egyébként kösz a választ.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés