Az NVI-affér kapcsán rögtön beindultak az összeesküvés-elméletek. Csak ez esetben az a baj, hogy valamelyiknek igaznak kell lennie, és egyik forgatókönyv rosszabb, mint a másik.
Teljes joggal vetett nagy hullámokat a tegnapi, Nemzeti Választási Iroda-beli affér: tűrhetetlen jelenetek zajlottak az iroda előterében. Amint ilyen esetekben lenni szokott, konkrét információk hiányában rögtön beindultak az összeesküvés-elméletek. Csak ez esetben az a baj, hogy valamelyiknek igaznak kell lennie, és egyik forgatókönyv rosszabb, mint a másik.
Lándori Tamás kolléga tegnap már össze is szedte ironikus totójában a lehetséges forgatókönyveket. A mértéket vesztett kormányoldal akadályozta, jobb ötlet híján, verőlegények fenyegető fellépésével a jogállami ügymenet zavartalan lefolyását? Tényleg itt tartunk? Vagy maguk a szocik szervezték az egészet, nyakóstul, erdősinéstül és kopasz brigádostul? Tényleg képesek a szocik ennyi konspirációra? Vagy a kormányoldal szervezte úgy, hogy a szocik akciójának tűnjön? Vagy az egyik fél a kormányoldal, a másik a baloldal provokátora volt, és egymásba csúsztak a különböző dimenziók? Vagy van itt még egy harmadik játékos, esetleg egy komoly szervezkedési tapasztalatokkal rendelkező, ámde sértett oligarcha, bizonyos S. Lajos? Vagy valaki más? A kinek áll érdekében? örök kérdésére ez esetben több hihető válasz is adható.
Persze hihetjük azt is, hogy csak és kizárólag a véletlenekből és egyéni szándékokból állt össze a tegnapi performansz, s Erdősiné önnön fejéből pattant ki a népszavazás beindításának ötlete, ahogy a kopaszok is csak épp arra jártak és bandáztak egy jót egy közintézmény előterében, hónuk alá pedig véletlenül becsúszott Erdősiné népszavazásos kezdeményezése is. Megesik az ilyen.
Most, másnap reggel még nem ismerjük a teljes történetet. Lehet, hogy ez esetben, mint oly sokszor máskor, nem is fogjuk. Azt viszont hadd jegyezzem meg: ha a kormányoldalnak semmi köze nincs a történtekhez, akkor, ismerve a kormány és a Fidesz gépezetének ilyen ügyekben eddig tanúsított hatékonyságát és gyorsaságát, akár le is leplezhették volna már a sötétben bujkáló ellent.
Akárki áll az akció mögött, botrányos, hogy a tegnapi esemény megtörténhetett. Különösen azért, mert senki nem akadályozta meg a több órán át tartó, a nyilvánosság előtt zajló kutyakomédiát. Sem az érintett hivatal, amely eltűrte, hogy ez megtörténjen (a kopaszok állítólag maguk döntöttek arról, kit engednek be és kit nem a közhivatal bejáratán); sem a közrendet fenntartó szervek, amelyek nem tartották szükségesnek a rend helyreállítását a hivatal előterében; és senki más sem. „Vannak biztonsági őrök az Nemzeti Választási Irodában, de csak annyit kértek a kopaszoktól, hogy hagyják szabadon a blokkolóórát” – közölte tegnap a Mandiner érdeklődésére az NVI. Kopaszodik a magyar demokrácia, na.
Tartom, amit tegnap írtam: nyilvánvalóan meghekkelték demokratikus intézményrendszerünket, ami történt, az a magyar demokrácia ocsmány megcsúfolása volt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
