Leginkább a franciákat és a belgákat sújtja a radikalizmus

„Hazánk ebből a szempontból mennyire lehet érintett?

Említette, hogy a börtönökben is terjedhetnek a szélsőséges nézetek.

A börtönök tekintetében az egyik legnagyobb probléma az, hogy túlzsúfoltság van egész Európában. Az elhelyezési körülmények nem megfelelőek, illetve, ha valakit elzárnak, az nagyon káros tud lenni. A konferencián programokról, a pártfogó-felügyelői rendszernek a szerepéről beszéltünk. Megjegyezném, hogy Európában  a lakosságban van egy olyan aggodalom is, hogy a kormányok meg fognak-e ezzel az egész jelenséggel birkózni, vagy nem. Alapvetően kétfajta nézet van: vannak a szigorú büntetőpolitika hívei, illetve vannak olyan nem kormányzati szervezetek, amelyek aggodalommal tekintenek arra, nehogy az alapjogok sérüljenek. Jómagam egyébként a szigorúbb, de nem a kegyetlen büntetőpolitika híve vagyok. Például egy súlyos bűncselekmény elkövetésénél kell a szigor, mert hiszem, hogy a büntetések célja a visszatartó erő. Ugyanakkor a börtönökben kell olyan programokat, foglalkozásokat, képzéseket szervezni, amik lehetővé teszik, hogy az elítéltek visszailleszkedjenek a társadalomba.

A radikalizáció tekintetében a magyar börtönökben felmerült már valamilyen konfliktus?

Az a típusú probléma, ami Nyugat-Európában, például Franciaországban és Belgiumban van, olyan nálunk nincs. Utóbbi két ország a leginkább érintett ebben a tekintetben, de Svédországban és Olaszországban is vannak gondok. Én úgy gondolom, hogy Magyarországnak még nem kell ezzel szembe nézni, tehát még nem alakultak ki olyan radikális csoportosulások, amelyek veszélyt jelentenének. Gondoljunk csak a zsinagógák elleni robbantásokra, vagy olyan terrorcselekményekre, amit szélsőséges csoportok követnek el. Szerencsére ez a jelenség Magyarországon nincs jelen, mindazonáltal figyelnünk és tudnunk kell, hogy más országban mi történik.”