Hússzorosára nőtt két év alatt a menedékkérők száma

2015. január 14. 16:36
Míg 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et. Ugyanakkor Magyarország csak tranzitország, az érintettek nem itt akarnak letelepedni, a menedékkérők nagy része már az eljárás alatt elhagyja az országot. A Magyarországon élő külföldiek száma nem is nőtt, sőt: tavaly 3 százalékkal még csökkent is – mondta el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója.

Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon – mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. Végh Zsuzsanna közölte: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmekről szólva azt mondta, a növekedés nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret. 

Hozzátette: a novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68).  Elmondta, az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország – Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után – az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján. 

A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. Közölte, Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül. Hozzátette: a menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket, 

A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot. 

Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba – jelentette ki. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát – tavaly 503 kérelmezőt – részesítettek. A legális migráció vonatkozásában nem történt jelentős változás a korábbi évekhez képest, a Magyarországon élő külföldiek száma – részben azért, mert sokan szereztek állampolgárságot – körülbelül 3 százalékkal csökkent. 

Végh Zsuzsanna beszámolt arról is, hogy tavaly óta lehetőség van a védelemben részesítettek társadalmi integrációja érdekében pénzbeli támogatásra, csaknem 500 ilyen támogatási szerződést kötöttek és több mint 200 millió forint fordítottak erre, azonban nagyon sok szerződést meg kellett szüntetni azért, mert a védelemben részesített elhagyta az országot. 

Azt mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét. 

Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva kifejtette: újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek – azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve – kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket. 

Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló forrásokat – amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között – a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

De a politikai menekuloket miert kell ellatnunk? Mi vagyunk mi, Voroskereszt?

En pont a forditottjat mondanam: aki gazdasagi okokbol jon (mert a fizu magasabb itt mint otthon), azt HA DOLGOZIK szivesen latjuk. Felteve ha az ossz merlege a haztartasnak pozitiv, tehat a haztartas valamennyi dolgozo tagja altal befizetett adok es jarulekok meghaladjak a haztartas tagjai altal osszesen kapott szocialis juttatast.

Mert akitol egy nyelvet torve beszelo, kulfoldi kepzettseggel rendelkezo, orszagban gyokertelen emigrans, aki mogott nem allnak itt a szulok, a hatter, az ismeretsegi kor, el tudja venni a munkat, az meg is erdemli.

Mindennek az oka a növekedési kényszer.

Ha a világ nem tér át sürgősen a fenntartható gazdaságon alapuló szolidaritás elvű társadalomra akkor nem sok jó néz ki a jövőben.

Nonszensz, hogy jó befektetés volt megvenni egy 880 MW-s erőművet, mert a meg nem termelt elektromos áram miatt kapott széndioxid kvóta értékesítése jó üzlet, pl.

Mert mar megint csak vegletekben lehet gondolkodni...

Nem kell helybol agyonloni a hataron, par figyelmezteto loves, es kesz. Szepen visszaterelni.

Nem értem, hol a probléma. Ha tranzitország vagyunk, akkor jöjjenek, aztán hadd menjenek Franciaország felé, ők úgyis pampogtak a menekültügy miatt, szívesen várják mindet. Magyarországnak maximum annyi lehet a feladata itt, hogy minimalizálja a buli ráeső költségét.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés