A magyar iskola halott, és egyre több kárt okoz

2014. március 25. 9:38

Gyarmathy Éva
HVG
Hatalmas lemaradásba kerülünk. A fiatalok pedig ezért hagyják el az országot, nem a pénz miatt. Interjú.

A magyar iskolarendszer nyitott a változásra?


Halottról jót vagy semmit. Itthon visszafelé megyünk, és ez hosszú távon okoz károkat. Nem fog persze összedőlni a rendszer, mert mindig fenntartják, toldozgatják-foltozgatják a kiváló pedagógusok, de hatalmas lemaradásba kerülünk. A fiatalok pedig ezért hagyják el az országot, nem a pénz miatt. Hiányzik a partnerség, a kreativitás, és az, hogy szabadon fejlődhessenek, és dolgozhassanak az emberek. A pénz már csak a következmény. A jólét abból fakad, hogy a tehetségeket – akik többet akarnak kihozni a világból – hagyjuk fejlődni. Minden velük együtt fejlődne.

Nem jó módszer, ha korán kiemeljük a tehetséget a tömegből. A finn tanítási rendszer számomra sok tekintetben jó példa. Ott ugyan nem létezik tehetséggondozás, mégis nagyon jó helyen végeznek a képesség-felmérésekben a finn diákok, és a felső egy százalék, azaz a kiválóságaik is benne vannak a világ legjobbjai között.

Mit csinálnak ott jobban?

Nagy presztízse van a pedagógusi pályának: tehetséges tanárok nevelnek tehetséges gyerekeket. Ha Magyarországon ugyanazokat a körülményeket biztosítanák, ugyanazt a fizetést, és sokkal kevesebb nyomást, akkor egy-két év alatt hoznánk ugyanazt az eredményt. De itthon még a nagyon jó tanár sem tud igazán jól tanítani: a pedagógusi munka alkotói tevékenység lenne, de itt sajnos nem ez a jellemző.

Ez ellen jelenleg nincs mit tenni. Itt élünk, ebből a helyzetből hogyan lehet a legjobbat kihozni szülőként?

A legbiztosabb, ha minél többet vagyunk a gyerekkel. Őt ugyanis az szocializálja, akivel a legtöbb időt eltölti. Minél kisebb a gyerek, annál fontosabb az együttlét, később viszont bele kell helyezni a szélesebb valóságba. Nem kell például kiválogatott osztályba tenni, mert attól nem fogja megtanulni, hogyan működik a világ. Továbbá én nem hagynám bent egész nap az iskolában. Délután legyenek együtt, foglalkozzon vele, adjon mintát a szülő vagy nagyszülő. Irányítsa, hogy minél gazdagabban töltse ki az idejét: mozgással, művészettel, stratégiai játékokkal.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az én korosztályomtól is elég széles tudásanyagot követeltek meg az íráson, olvasáson és számoláson kívül. Ez még abban a bizonyos átkosban történt, és semmi bajom nem lett tőle, bár akkor még a tanár volt az úr az iskolában. Sajnos sok területen a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöttük.

A PISA teszteken ma elég rosszul teljesítő diákok, a 15 év körüli korosztály még a Magyar korszak terméke, akkor kezdtek iskolába járni.

Először azt kellene kideríteni az okoskáknak, hogy mi okozta a bajt a halált, mert ez 4 éve is látszott!!!!!!!!!!!!!!!!

Az államilag támogatott tanfolyamokon 4 évvel ezelőttig csak az oktatók nyerhettek és nem az oktatottak.
Hogyan változtatott ezen a Fidesz és mi az eredménye?????????

Szégyellje magát.
(Már sokadszor)

Nem tudom miben nagy szaktekintély Gyarmathy Éva, de a kiváló képességű gyerekekről vallott nézeteivel óriásit téved. A napokban jelent meg Journal os Educational Psychology-ban egy cikk a kiugróan jó matematikai tehetséggel megáldott gyerekekről. A 24-éve az USA-ban indult vizsgálatban matekzseni diákok életét követték: azokét akik tehetséggondozásban részesültek és azokét akik a normál osztályokban unatkoztak. Viszonylag alacsony nyereményért meg meri-e tippelni valaki, hogy a gyermekkorban azonos kognitív képességgel rendelkező két csoport közül 30 éves korában melyikben volt 60%-al több szabadalom és kétszer annyi PhD fokozat (nem szociológia, hanem matek, fizika, természettudományok)?

Meanwhile in China...

Tíz éves "Nemzeti Tehetséggondozási Program" indult 4-éve. Hu Jintaó elnök a következőt mondta ennek kapcsán: ...a tehetség Kína legfontosabb nyersanyagforrása, a kulcsa az ország és pártunk felemelkedésének...

Mielőtt kiröhögjük, azért megjegyezném, hogy Kína nincs egyedül, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan törvényben szabályozták a tehetséges diákok felkarolását.

P.(I)S.(A) országrangsor, 2012, a fenti országok lettek az elsők.

próbálj meg legalább az én kedvemért normálisan viselkedni, kedves vend barátom.

Tudom János, neked itt semmi nem jó, de tudod itt is érvényes a konstruktív bizalmatlanság. Mit teszel annak helyére, ami nem tetszik? Ha viszont erre nem tudsz válaszolni, akkor csak kötözködés.

A svájci magániskola egy szörnyűség lehet. Úgy tudom, ott nem lehet megverni a tanárt.

ismét egy hvg-s inkompetens picsogást hallhattunk

valaki veszi még ezért ezt a sz@r lapot?

Pontosan.
Finnországban olyan nincs, hogy egy diák vagy annak apja/anyja kezet emel egy tanárra. Ott tekintélye van egy tanárnak és a pedagógusképzés is magas színvonalú, mert tudnak válogatni a jelentkezök közt, hiszen túljelentkezés van.

Ott nem liberális az oktatáspolitika...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés