Az ukrán krízisről röviden

2014. március 3. 11:41
SchA
KatPol
Putyin elsiette a krími hatalomátvételt –dühből, reflexszerűen reagált Janukovics elmenekülésére és a kibontakozó, az orosz érdekeknek cseppet sem kedvező új felállásra.
„Moszkvának igen komoly stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szevasztopolban működő fekete-tengeri haditengerészeti támaszpontja megmaradjon, azt hiszem, ezt nem kell bővebben ecsetelni. Nos, a jelenlegi, háborúkat kínosan kerülő nemzetközi rendszerben létezik egy dolog, amit a »fait accompli«, azaz befejezett (megmásíthatatlan) tény néven emlegetnek - »Sajnáljuk, hogy megtörtént, de már nem lehet visszacsinálni.« Putyinnak felróják, hogy semmibe veszi az 1994-es egyezményt, mely garantálja Ukrajna határainak sérthetetlenségét, hiszen orosz reguláris erők mozgósításával ellenőrzés alá vette a Krím-félsziget főbb reptereit, csomópontjait, ezzel lényegében a ki és bejutást a területről. Ha az újdonsült ukrán kormány felmondta volna a flottatámaszpont-egyezményt az oroszokkal, ahogy szeretné, és kiebrudalta volna az oroszokat, vagy csak blokád alá veszi a kikötőt, akkor is tiltakozna valaki - már az oroszokon kívül -, hogy kérem itt egy nemzetközi egyezményt rúgnak fel jogtalanul? Vagy csak a vállukat vonogatnák, hogy "kérem, fait accompli, majd még tárgyalni fogunk róla, de tessék tudomásul venni«? Ennek tudatában kellett Moszkvának olyan helyzetet teremteni a Krím-félszigeten, amit tárgyalási (zsarolási) alapként tud használni - de ez még nem annektálás, Putyin nem Hitler, a Krím-félsziget nem a Szudéta-vidék. (És nem kell mindenáron mindenhol hülye II. világháborús párhuzamokat keresni!)

Személyes véleményem szerint azonban Putyin elsiette a krími hatalomátvételt dühből, reflexszerűen reagált Janukovics elmenekülésére és a kibontakozó, az orosz érdekeknek cseppet sem kedvező új felállásra. Az ukrán haderő nem ellenfele az orosznak, és az is látható volt, hogy fegyveres összetűzés esetén senki nem fog katonai erővel az ukránok segítségére kelni Moszkva ellen. Putyinnak lett volna ideje kivárni, míg esetleg az (általa illegitimnek tartott) kijevi kormány bejelenti Szevasztopol visszavételét, zavargások kezdődnek a félszigeten, és úgy 12-24 halott helyi orosz lakos, esetleg az eleve ott állomásozó orosz egységek elleni terrortámadásokat követően meglépni a Krím átvételét. A végső konfliktus így is, úgy is az ukrán és az orosz fegyveres erők zajlott volna, ahol Putyin nem veszíthet. Ehelyett a megelőző jellegű bevonulást választotta és ugyanezzel fenyegetőznek a keleti ukrán tartományokban, ahol a »Felvonulók kérték« spontaneitásával önszerveződött oroszbarát milíciák már aktívan tevékenykednek.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

így van. de jure Krím marad Ukrajnában, de de facto orosz. Nagyon be sem kellett mennie a vörös hadseregnek, mert eleve ott van.

Putyin nem sietett el semmit, kérte a felsőház jóváhagyását. Talán az lehűti pár forrófejű agyát..
Miért kéne vérnek folynia és várni?

A politika nem sakkjátszma, ahol hideg, megfontolt fővel lehet és kell döntéseket hozni. Néha felülkerekednek az indulatok, vagy a szekundánsok elképzelései. Jelen esetben az orosz szoldateszkáé.

1994. december 5-én, Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország azt a Memorandumot melyben az aláíró felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól is.

Kérdezem mit tettek annak érdekében, hogy a helyzet ne fajuljon oda ahova fajult? Kérdezem mit tettek az ügyben, hogy az utcát ne tudják uralni a szélsőségek? Miért nem korábban hívták össze a különböző szervezetek, intézmények tanácskozását, ahol meghatározták volna a közös lépéseket?

Netán azt vártak, hogy Oroszország mit lép? Netán arra játszottak, hogy kikényszerítsék Oroszország egyoldalú lépését és akkor támadni tudják?

Valami nagyon nem kerek ebben a történetben. Nagyon úgy néz k, a politika megint a szennyesét teregeti. Biztató viszont Merkel hozzáállása.

"Ha az EU Ukrajnát tagként akarja látni, akkor szerintem a NATO-nak most lépnie kell, nem nagyon tehet mást."
Nem úgy néz ki nagyon akarja..
Krímért meg senkinek nincs kedve atomhatalmakat összeengedni..
ilyen egyszerű.
Lefújják a Szocsi G8 értekezletet, azt annyi.
EU nem tud és nem is nagyon akar semmit Ukrajnán segíteni. Hitelt is alig tud adni, talán az IMF kemény feltételekkel.
50 millás piac jó lenne EU-nak, de az se ér meg egy krími ( atom-) csatát.

Csak érdekességképpen kérdezem: most akkor azt, amikor egy autonóm köztársaság szabadon választott elnöke _segítségül _hívja _az oroszokat, hogy azok _megvédjék_ őket az elszabadult nacionalisták potenciális támadásától, és azok be is mennek, mint valami erős báty odaállva melléjük erőt demonstrálni, de még egy falusi polgármestert sem mozdítanak el a helyéről, a lakosság többsége is örül nekik, - az már _megszállásnak_ számít? Hm?

Csak mert eddig úgy tudtam, hogy ha egy idegen ország hadserege bevonul egy országba, az ország vezetését leváltja és őrizetbe veszi, saját bábkormányát állítva a helyére, az még messze nem számít megszállásnak. Vagy?

Érdemes elolvasni a teljes cikket, okos elemzés.

"A nemes eszmék szempontjából pedig, ha elfogadható, hogy a tömeg szembeszállt Janukoviccsal, mert nem értett egyet az EU-tól eltávolodó, oroszbarát politikával, miért akkora bűn, hogy a krímiek egy része - noch dazu, aktív moszkvai segítséggel - szembeszáll az új kijevi vezetéssel?"

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés