Ukrán válság: mi folyik a Krím-félszigeten?

2014. február 28. 12:15
Miközben az ukrán nyugatos és nacionalista erők felülkerekedni látszanak Nyugat-Ukrajnában és Kijevben; most már ellenük szervezkednek az orosz szeparatisták és velük szövetséges, homályos eredetű fegyveres erők a Krím-félszigeten – igaz, ezt nem nézik tétlenül az ukrán és tatár aktivisták sem. A sok helyütt anarchisztikus állapotba került Krím egy újabb csavar az amúgy is bonyolult ukrán történetben. Helyi civileket kérdeztünk, hogyan látják az eseményeket.

A mintegy dunántúlnyi területű Krím-félszigeten közel kétmillióan élnek, ebből 58 százalék orosz, 24 százalék ukrán és 12 százalék krími tatár nemzetiségű. Viszont 77 százalék tartja az oroszt az anyanyelvének. Egy másik választóvonalat jelent a vallás: az oroszok és az ukránok között a görögkeleti ortodox a meghatározó, míg a tatárok jellemzően muzulmánok. Az eredetileg Oroszországhoz tartozó, és a hadiflottabázis miatt máig nagyon fontos orosz érdekeltségű Krímet 1954-ben Hruscsov odaaajándékozta az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak – nem tudhatta akkor, hogy jó fél évszázad múlva nemzetiségi és politikai konfliktusok származnak majd döntéséből. A napokban az ukránbarát és a velük szövetségesnek látszó tatár aktivisták önvédelmi egységeket alakítottak. Csütörtökön viszont az oroszokhoz köthető fegyveresek foglalták el a szimferopoli krími parlamentet. A pénteki legfrissebb hírek szerint a Krímben orosz fegyveresek őrzik a reptereket és az utakat, erre az ukrán belügyminiszter azt közölte: Oroszország fegyveres behatolásának és megszállásnak tekinti a Krími Autonóm területen történteket. viszont A krími parlament nemrég úgy döntött, népszavazásra bocsátják a félsziget autonómiájának jövőjét – kérdés, hová fajul addig a helyzet.

 
Most – az oroszországi Pussy Riot-ügyhöz és az ukrajnai válság eseményeihez hasonlóan – helyi embereket, Krímben élő civileket kérdeztünk meg közvetlenül közösségi hálózatok segítségével, ők hogyan látják a helyzetet.
 
A szevasztopoli Darya elmondja: örül, hogy Janukovics bukásával a kijevi véres eseményeknek vége. „Az események a visszafordíthatatlanság határán voltak. Jó, hogy most az emberek azt érzik, új elnökre van szükségünk.” A Krím-félsziget kapcsán már nem ilyen derűlátó: „Túl sok itt a szeparatista. A tatárok, az oroszok és az ukránok is nagyon agresszívek, és mind úgy érzik, most eljött az idejük. Élesen elítélem a viselkedésüket!” Darya szerint most épp arra volna lehetőség ebben a pillanatban, hogy mindenki összefogjon és új lendületet vegyen, ehhez képest most a szeparatizmus erősödik. „Biztos vagyok abban, hogy a szeparatizmus csak arra jó, hogy gyengítse az embereket. Ha egységesek vagyunk, erősek vagyunk. Szeparáltan viszont gyengék.” Darya gyűlöli a jelenlegi krími helyzetet: toleráns emberként egy békés országban szeretne élni. Utálja a szeparatistákat – szerinte Ukrajna és Oroszország nem is nagyon különbözik egymástól. „Akik Oroszországban szeretnének élni, szabadon eltávozhatnak és élhetnek ott - nem tudom, miért nem döntenek így.”
 
Egy névtelenséget kérő nő elkeseredettebb hangulatban számol be a krími eseményekről. „Hogy elmondjam neked az igazat: belefáradtam az információs háborúba, soha nem lehet az igazságot megtudni a tömegmédiából... Ha a helyi emberek eltérő véleményeit próbálod elemezni, akkor is számos különböző oldalról láthatod az eseményeket. Nem két oldal van, ráadásul mindenkinek igaza van és senkinek sincs igaza egyszerre...” Anonim megszólalónk felhívta a figyelmet a Krím-félsziget multietnikus jellegére. Szerinte mind az oroszok, mind az ukránok, mind a tatárok mást gondolnak a krími eseményekről: „máshogy kerültek ide, máshogy nevelték őket, eltérő történelemkönyvekből tanultak, különböző közösségekben nevelkedtek”. Felhívja a figyelmet: az oroszok és az ukránok ortodoxok, míg a tatárok muzulmánok, ami mélyebb kulturális különbségeket is takar. A krímiek jellemzően beszélnek oroszul, ellenben az idősebb oroszok és tatárok nem vagy csak alig tudnak ukránul. De sem az ukránok, sem az oroszok nem beszélnek tatárul. Névtelenséget kérő válaszadónk nagyon szomorú a jelenlegi helyzet miatt. „Ha az igazat akarod tudni: minden nap sírok, amikor egyedül vagyok... A nagyszüleim végigélték a világháborút, emlékszem a háborús történeteikre és mindig megsiratom őket. Nem akarom, hogy a háború visszatérjen az életünkbe.”
 
 
A szevasztopoli Viktor röviden és keményen fogalmaz oroszul írt levelében. „Viktor Janukovics még mindig Ukrajna elnöke, ő az ország integritásának és függetlenségének garantálója. Maradt annyi hűsége és hatalma, hogy orvosolja a kialakult helyzetet. A krími helyzetről nincs mit mondanom: Szevasztopol soha nem volt a Krím része.” Viktor beszámol arról, hogy Szevasztopol bejáratánál őrök állnak, akik minden belépő járművet ellenőriznek. Szerinte a város vezetése nem fogja engedni, hogy fegyveres konfliktus alakuljon ki Szevasztopol területén. Viktornak az a személyes véleménye: „Az ukrán elnöknek már az elején sokkal keményebben kellett volna fellépnie a rendetlenség ellen. Bárcsak bevetette volna az erejét pár száz ember ellen, mielőtt hagyta volna, hogy ez a helyzet az egész országra kiterjedjen”.
 
Pesszimistán látja a helyzetet a szevasztopoli Misha. Szerinte bonyolult a helyzet: négy szereplője van a konfliktusnak, a civilek, a radikális vagy félfasiszta nacionalisták, a néhány körzetben többséget alkotó orosz kisebbségiek és a politikusok. Misha szerint Janukovics bukása után is nagyon rossz a helyzet: instabil az ország, az anarchia állapota felé halad. Misha úgy látja: a kijevi politikusok a radikálisok ellenőrzése alatt állnak, a parlamentben nincs valódi döntéshozatali folyamat. A civil társadalom korrupció-ellenes reformokra vár, de új választások nélkül ez nem lehetséges. Megszólalónk szerint az új átmeneti kormány oroszellenes lépései miatt az oroszok aggódva tekintenek a jövőbe: „A második világháborúval kapcsolatos történelemszemlélet átformálása, a nyelvtörvény megváltoztatása... az oroszok ezt színtiszta provokációnak tartják”. Misha arról is beszélt: a krími, különösen a szevasztopoli oroszok nem azonosulnak Ukrajnával. Erős a szeparatista mozgalom, ugyanakkor néhány politikus a tatárokat akarja az orosz szeparatistákkal szemben ellenerőként felhasználni. „A helyzet közeledik egy etnikai konfliktus felé.” Misha szerint a konfliktus fő szereplői: a Medjlis szervezethez tartozó tatárok (melyek vezetője megszólalónk szerint Kijevben megállapodást köthetett az ukrán vezetőkkel); és a nacionalista szervezetekbe tömörült oroszok. Viszont válaszadónk úgy tudja: nem mindegyik tatár támogatja a Medjlis-t. De vannak arról is információk, hogy a tatár közösségeken belül radikális iszlamisták is lehetnek. „Minden nap kritikus a helyzet”.
 
Misha a politikai spekulációk és alkuk helyett párbeszédet szeretne a tatárok, az ukránok és az oroszok között. Szerinte sürgősen EBESZ-békefenntartókat kellene behívni a Krím-félszigetre, hogy a nyílt konfrontációkat elkerüljék. A szevasztopoli fiatalember a következőkkel zárja szavait: „Még egyszer, meg kell értened: nincs legitim kormányzat és nincs a helyzetet uralma alatt tartó hatalom most Ukrajnában. Az emberek mindenhol önvédelmi milíciákba szerveződnek, hogy elkerüljék a provokációkat és megvédjék a városaikat. A helyzet instabil, addig is a legjobbakat remélem”.

Összesen 64 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Szeparatizmus nem azt jelenti, hogy a ruszkikhoz csatlakozunk." persze, h nem azt jelenti, mivel vitatkozol? a Kijevtől való minél nagyobb függetlenségre törekednek, nyilván ki a Krím nagyobb autonómiáját v önállósodását, ki az Oroszország felé való minél erősebb közeledést, netán csatlakozást forszírozza jelenleg arrafel. A szeparatizmust sokféleképpen lehet értelmezni, ennél jobb szó nincs az ottani törekvések leírására. Egyébként ezt a szót használják a cikkben megszólaltatott helyiek is.

Kb. hozzád hasonló idióták kerültek most az ukrán vezetés élére, akik azt hitték, azzal hogy megnyerték a "forradalmat", most majd mindenkinek keményen odacsapnak, majd ők megmutatják!
Hülye gyerekek homokozója.
Jelzés értékű volt a nyelvtörvény eltörlése, az oroszok vették is az adást.
Muszáj volt ennyire idiótának lenni?
Most meg megy a nyafogás, hogy jönnek a ruszkik.

Egyébként nem kell aggódni, az oroszok, Putyin, nem az USA.
Az orosz-grúz háború kapcsán is szépen kipofozták a grúzokat Dél-Oszétiából oszt' cső.
Itt sem számítok komolyabb konfliktusra, ha lesz is, az a továbbiakban nem az oroszokon fog múlni.
Katonai ellenőrzés alatt tartják a Krím-félszigetet májusig, amíg el nem szakad, aztán mindenki mehet haza békével.

Nem nagyon látom a párhuzamot a kettő között.

Nekünk is volt 8 milliós orosz kisebbségünk egy jól körülhatárolható területen?

Ha tudsz ilyenről, kérlek ne habozz megosztani velünk az információt.

"Évtizedekre lelassul az orosz gazdaság"

Még szerencse, hogy a demokratikus EU gazdasága eközben csak úgy száguld -0,1%-os tempóval.

Rövid távon Ukrajnára anarchia vár így is, úgy is, Putyin csak lök egyet az eseményeken, mert nem akar sokat várni. Azt hiszem az lesz a vége, hogy a nagyhatalmak leülnek és valahogy elosztják Ukrajnát. Ott van Jalta, az pont megfelelő hely egy ilyen megállapodáshoz :o

Az oroszok meg jót röhögnek ezen.
Lényegében már ellenőrzésük alatt tartják a Krím-félszigetet, amit el akartak érni, azt már el is érték.
Ez a vonat már elment Mr. Barack Obama.

A történelemben a végén mindig a "barbárok" győztek. Mert nekik volt miért harcolniuk, és ez nagyobb hajtóerő, mint a meglévő jólétet, kényelmet megvédeni.

szerencsére, nem volt fegyver a rendőrőknél, éles ugye...

és nem halt meg senki...

Nézd meg az egykori gyarmatokat, ma egyesek rávernek valamikori uraikra. Ki hitte volna, hogy a z egykori gyarmat, India, megveszi a klasszikus angol márkát, a Jaguárt.

Nézd meg Kínát, Indiát, Ázsiát. És az iszlám világ csak ezután jön. Oroszország sem lesz kivétel, több jövője van, mint a saját magát hülye ideológiákkal aláásó nyugatnak, amelyik még arra sem képes, hogy reprodukálja magát, ráadásul kitárja a kapuit más kultúráknak, és csak idő kérdése, mikor kerül kisebbségbe. Ráadásul elfogyott már az az előny, amit egykor a gyarmatokból húzott haszon jelentett.

A nyugat azt hiszi, mindenkire ráerőszakolhatja a saját demokráciafelfogását, ami a világ más részeivel nem kompatibilis. Az erőszakos terjesztés sok pénzbe került, ráadásul csak romok maradtak utána és vereségek. Vietnam, Irak, Afganisztán, az arab tavasz csak káoszt teremtett, és most ez vár Ukrajnára is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés