Izraeli nagykövet: Magyarország és Izrael sok tekintetben hasonlóak

2013. június 14. 10:54
Speciálisak az izraeli-magyar kapcsolatok Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint. Mor úgy véli, mind a Zsidó Világkongresszus, mind a magyar kormány részéről jó döntés volt, hogy a kongresszus budapesti megrendezése mellett döntöttek. A nagykövettel a Zsidó Világkongresszusról, a magyar-izraeli kapcsolatok jelenéről és jövőjéről, valamint Izrael jelenlegi közel-keleti helyzetéről beszélgettünk. Magyarország és Izrael hasonlít egymásra: kis országok vagyunk, egyedi nyelveink vannak, és az emberek nagyon tehetségesek – vallja Mor.

Az izraeli külügyi szolgálatban dolgozik több mint harminc éve, négy kontinensen szolgálva. Melyek voltak a karrierje legfontosabb állomásai?

Minden kezdő diplomata arról álmodik, hogy egyszer nagykövet lesz, aki a hazáját és kormányát szolgálja. A karrierem kezdetétől lépdeltem felfelé, nem volt könnyű a feleségemmel és gyermekeimmel a kontinensről kontinensre való vándorlás. Németországban kétszer szolgáltam, de Kínában, Los Angelesben és Libériában is dolgoztam. Végül magyarországi nagykövet lettem, és örülök, hogy ebben a gyönyörű országban szolgálhatok. Európában úgy érzem magam, mintha majdnem otthon lennék, hiszen Izraelt szoros kötelékek fűzik ehhez a kontinenshez. Örökségünk és identitásunk része az európai kultúrához való tartozás.

Kína és Los Angeles természetesen fontosak Izraelnek és az izraeli társadalomnak – de Magyarország is speciális fontosságú Izrael számára?

Tetszik, hogy a „speciális” szót használta. Los Angelesben van a második legnagyobb zsidó közösség az Egyesült Államokban. Kína pedig Kína: egy vezető globális hatalom, szinte minden tekintetben. Kínával csak 1992-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat, mivel Peking előtte hagyományosan az arab országokat támogatta. A magyar-izraeli kapcsolatok speciálisak a múlt, a Shoah miatt. A második világháború és 1956 után sok zsidó vándorolt ki Magyarországból Izraelbe, hogy egy új fejezetet nyissanak az életükben. De nem felejtették el magyarországi gyökereiket. Így különleges kapocs van a viszonyainkban: a múlt egyedileg befolyásolja azt, de a jövő felé tekintünk. Ez az, amin Magyarországon dolgozok. Különleges kapcsolatainkra építve támogatom, hogy fiatal magyarok és izraeliek látogassanak el egymáshoz. Idén májusban a két kormányzat megállapodást kötött az ifjúsági csereprogramokról, amelyek az elsők lesznek a két ország diplomáciai kapcsolatainak történetében.

2011 szeptembere óta képviseli Izraelt Magyarországon, ezalatt Budapesten kívül számos magyar vidéki helyszínen is megfordult, fiatalokkal is beszélve. Mit tudnak a magyar fiatalok Izraelről?

Nagykövetségünkre a jövőorientált napi munka a jellemző. Számos kulturális eseményt, filmfesztiválokat, koncerteket szervezünk. Magyarország-szerte tartottam előadásokat középiskolás diákoknak, Miskolctól Százhalombattán át Nagykanizsáig. Megkérdeztem tőlük, amikor az „Izrael” szót hallják, mire gondolnak? A válaszok változatosak voltak, és főleg a közel-keleti politikára koncentráltak. Sokan mondták, hogy Izrael a vallásról, a judaizmusról... és a háborúról, a terrorizmusról, a palesztinokról szól. Igen, mindezek a mi valóságunk részei, de valójában sokkal szélesebb, sokkal színesebb ennél a politikai konfliktusnál az összkép. Ezért szoktam a hazám másik, szép, modern oldaláról is beszélni nekik.

Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy egy másik Izraelt szeretne bemutatni az embereknek.

Egy másik szemszögből szeretném bemutatni Izraelt. Nem a politikát, hanem az izraeli társadalmat, a kultúrát, tudományt és technológiát – amiről nem tud a magyar emberek többsége. Hadd mondjak egy példát: Izrael egy startup nemzet. Kevesen tudják, hogy közel négyezer startup cég működik Izraelben. Ez sikertörténet egy olyan ország számára, aminek nagyon szegényesek a természetes erőforrásai: nincs víz, nincs olaj. Az ország egyik fele sivatag, másik fele hegyekből áll. De fogtuk ezeket a hátrányokat, és előnyeinkre fordítottuk. Úgy döntöttünk, az emberekbe invesztálunk. Sokat – nem eleget! – fordítunk az oktatásra, miközben a GDP 4-5 százaléka megy kutatásra és fejlesztésre. Magyarország és Izrael hasonlít egymásra: kis országok vagyunk, egyedi nyelveink vannak, és az emberek nagyon tehetségesek. A magyar vállalkozók számára is nagy lehetőségek vannak Izraelben. Ha ismerjük egymást, sok sztereotípiát fel lehet oldani. Túl lehet lépni a rasszizmuson, az antiszemitizmuson és más téveszméken. Van egy pár összeesküvés-elmélet Izraellel kapcsolatban Magyarországon. De mi büszkék vagyunk Izraelre. Megvédjük az országunkat. A Közel-Kelethez tartozunk és nem megyünk innen sehová. Igen, vannak fenyegetések Irán részéről. De háborúztunk és a terrorizmussal harcoltunk a múltban, és győztünk. Persze valóban jönnek az izraeliek Magyarországra: 55 ezer turista minden évben. Ez egyébként a háromszorosa az Izraelbe érkező magyar turisták számának, amin szeretnék is változtatni. A Szentföldre érkező zarándokokat szívesen várjuk, de körbe is nézhetnek Izraelben, hogy egy élénk, plurális demokráciával találkozzanak – ami persze nem hibátlan, de az általános kép nagyon pozitív.

Melyek manapság az izraeli-magyar gazdasági kapcsolatok legfontosabb területei?

Kevésbé a high-tech, inkább a low-tech a jellemző, vegyi termékek, gépek, motorok, orvosi felszerelések. A teljes forgalom kicsit több mint félmilliárd dollár évente. Izrael többet vásárol Magyarországtól, mint amennyit elad. Szeretném sokszínűbbé tenni az izraeli cégek magyarországi tevékenységét. Úgy vélem, nem fog örökké tartani a jelenlegi recesszió, ideje az előrelépésre gondolni. Idén májusban megújítottuk az Izraeli-Magyar Közös Gazdasági Bizottság tevékenységét, protokollban összefoglalva a jelenlegi aktivitásokat és terveket készítve a jövőre. Hat passzív év után Izrael és Magyarország érdeke, hogy újra összeüljön a bizottság. A magyar high-tech szektorban és a mezőgazdaságban nagy lehetőségek vannak. Ha minden jól megy, ősszel fogjuk tartani az első magyar-izraeli innovációs napot a budapesti Graphisoft Parkban. Cséfalvay professzorral, izraeli cégekkel és a Fivosz fiatal vállalkozóival működünk együtt.

Amikor a magyar-izraeli vagy magyar-zsidó kapcsolatokról van szó, egyrészt az antiszemitizmus erősödéséről, másrészt pedig a zsidó reneszánszról hallunk, különösen Budapesten. Mit gondol ezekről a fejleményekről?

Ebben az országban több mint kétszáz éve jelen van az antiszemitizmus. Ez persze egy világméretű jelenség, egy helyet kivéve: Kínát. Ott egyszerűen nincs antiszemitizmus. Épp ellenkezőleg, Kínában nagyra becsülik a zsidók képességeit. Amikor Albert Einsteint említed nekik, tágra nyílik a szemük: Einstein egy ideális zsidó számukra: okos, szorgalmas és keményen dolgozik. Kína tehát más. Magyarországon és a világnak ebben a részében viszont a Tel Aviv Egyetem elemzései szerint sajnos növekszik az antiszemitizmus. Franciaországban, Németországban, Ukrajnában és Romániában is növekszik, sajnos senki nem immúnis.

És mi a véleménye a zsidó reneszánszról?

A zsidó élet és kultúra reneszánsza természetes folyamat volt a kommunista diktatúra bukása után. A mai világban – mivel nincsenek korlátok, működik a demokrácia és megvan a mozgás szabadsága – természetes, hogy újraéled a zsidó közösség, amely olyannyira élő és gazdag volt a múltban. Manapság, ha végigsétálsz a budapesti zsidónegyeden, az annyira pezseg az élettől, mintha Tel Avivban lenne. A nyári zsidó fesztivál hagyománnyá vált, zsidó művészek érkeznek és működnek közre benne. A zsidó élet Magyarország része, és Magyarország a zsidó élet része. Nem lehet szétválasztani a kettőt. A zsidó közösség sok mindennel hozzájárult Magyarországhoz az első világháború előtt, 1848-ban és a Monarchia prosperáló korszaka idején. A zsidók az attitűdjükben néha magyarabbak voltak a magyaroknál. Elhagyták a lengyel vagy német anyanyelvüket, hogy magyarul beszéljenek. Ez is mutatja az azonosulásukat Magyarországgal. Ami a 20. században történt, az mindannyiunk számára tragédia. Nem csak a zsidók, de a magyarok számára is. Támogatni és bátorítani kell a régi zsidó kulturális hagyományok újraéledését. A fesztiváloktól az öreg zsidó temetőkig, a zsidónegyedtől az üres miskolci zsinagógáig minden a történelem és a hagyomány része, amit minden magyarnak, különösen a fiatal nemzedékeknek ismernie és ápolnia kellene. A zsidó közösségeknek is meg kell szólítaniuk a nem zsidó embereket, hogy meghívják őket és bemutassák a saját hagyományaikat. Ha beszélünk egymáshoz, ha találkozunk egymással, csökkenthetjük a gyanakvást és a félelmet. A magyar zsidók nem kisebbségiek. Ők eltérő vallású magyarok, a magyar társadalom részei.

A Zsidó Világkongresszust Budapesten tartották: mit gondol a helyszín jelentőségéről és üzenetéről?

A WJC és a magyar kormányzat részéről is jó döntés volt, hogy a konferenciát Budapesten szervezzék. A zsidó közösségek közötti szolidaritás kimutatása volt ez egy nem túl könnyű időszakban. A magyar kormányzat is demonstrálni tudta a zsidó közösségek iránti támogatását, egyúttal üzenetet küldve azoknak, akik nem szeretik a zsidó közösségeket – és most nagyon diplomatikus voltam. Azt hiszem, mindkét fél elégedett lehet a konferencia utóéletével. Minden rendben ment. A magyar zsidó közösség támogatást kapott a testvéreitől a világ körül, az ügyeket baráti hangulatban megvitatták, majd döntéseket hoztak. Most várunk és figyelünk. Személyesen azt gondolom, ez egy lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk és harcoljunk az antiszemitizmus ellen. Jó, hogy ez megtörtént és úgy vélem, a konferencia új kezdetet jelent a kapcsolatokban.

Orbán Viktor miniszterelnök nagyon aktív volt azokban a napokban: megpróbált megelőzni egy zsidóellenes tüntetést Budapesten. Az izraeli nagykövetség nyomon követte ezeket a fejleményeket?

Természetesen, az egész világ tudatában volt ennek: megpróbált a törvények segítségével megelőzni egy zsidóellenes tüntetést; de az is ismert, hogy a legfelsőbb bíróság elutasította a döntést, végül megengedve a tüntetést. Ez is mutatja, hogy a demokráciában az ember néha győz, néha veszít; de a demokrácia védelmében mindig ébernek kell lenni. Sajnos a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus terén a demokráciának meg kell védenie önmagát. Személyesen úgy vélem: amikor a szólás – szent! – szabadsága pontosan ezzel a szabadsággal él vissza, hogy faji, vallási és szexuális kisebbségi csoportokat támadjon, akkor azt korlátozni kell. Tudom, hogy ez szembe megy a szólásszabadság liberális ideáljával, de amikor a szabadsággal visszaélnek, az veszélyessé válik. Mert a szavak gyilkolni tudnak. Igen, a szavak gyilkolni tudnak. Tudjuk ez a saját sötét tapasztalatainkból, amikor a szavak a mi saját miniszterelnökünk meggyilkolásához vezettek. Nagyon óvatosnak kell lennünk egy olyan időszakban, amikor egy fiatal demokrácia épül. Ha megfelelő törvényt alkotnak a gyűlöletbeszéd ellen, az jó, de nem elegendő. Ha a törvény szellemét nem ültetjük át a gyakorlatba, akkor az csak halott szöveg marad a törvénykönyvekben. A demokráciának meg kell védenie önmagát. Nincs ellentmondás az értékek és az értékekkel szembeni támadások elleni korlátok között.

A magyar miniszterelnök beszédet is mondott a Zsidó Világkongresszuson, amiben zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen. Hogyan értékeli ezt?

Nem ez volt az első alkalom, amikor ezt mondta. Értékeljük a kijelentéseit. Bölcs szavak voltak, amiket most tetteknek kell követniük.

Ugyanakkor volt egy konfliktus a kongresszus végén: Ronald Lauder előbb kritizálta Orbán Viktor beszédét, de később kijelentette, hogy a miniszterelnök tényleg erős kijelentéseket tett a Jobbikkal szemben. Mit gondol erről az ügyről?

Csak azt tudom, amit az újságokban olvastam. Úgy vélem, hogy Orbán Viktornak az izraeli Yedioth Ahronothnak, az első számú izraeli napilapnak adott interjúja nagyon fontos volt. Tudom, hogy nagyon sokan olvasták, az interjú sok figyelmet kapott. Az interjú üzenete tiszta: Orbán Viktor nem működne együtt semmilyen formában, sem kormányon vagy kormányon kívül a Jobbikkal. Ez egy erős politikai állítás.

Ilan Mor a szentendrei gáton a dunai árvíz idején

A Jerusalem Post egy 2012-es cikke úgy fogalmaz: „Elszigetelve, önmagát félreértettnek és rosszul bemutatottnak tartva, Magyarország megízlelte, hogy min megy keresztül Izrael”. Találó ez a gondolatmenet?

Néha mintha déja vu-t éreznék. Amikor hallom a Magyarország EU-val, az Egyesült Államokkal és a szomszédos országokkal való viszonyáról szóló híreket, arra gondolok, hogy Izrael is hasonló helyzetben volt sok éven keresztül. Együtt érzek azzal, ha Magyarország elszigeteltnek, számkivetettnek, legitimitásért küzdőnek érzi magát, mert éjjel-nappal kritizálják a nemzetközi fórumokon. Izraelt is félreértelmezik a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. Vannak, akik bojkottálnák és szankcionálnák Izraelt. Magyarország természetesen messze van ettől a helyzettől, de mindig megtámadottnak lenni és védekező pozícióba szorulni, a saját álláspontot, a kontextust próbálva magyarázni, és így tovább... nos, ez déja vu-t okoz nekem. Magyarország az EU tagállama, a globalizált világ része. Sokféle vélemény van, viták zajlanak az EU huszonhét tagállama között. De Magyarországnak van egy előnye, ami a Közel-Keleten hiányzik: itt beszélnek egymással a felek. Soha nem használnak erőszakot a lehetséges nézeteltérések megoldására. A Közel-Keleten viszont mások a játszma szabályai.

Ha már a Közel-Keletig jutottunk: egy korábbi interjújában arról beszélt, „ha tényleg akarnánk, az izraeli-arab konfliktust 15 perc alatt megoldhatnánk”. Miként?

Ez egy szimbolikus utalás: a konfliktust nagyon rövid idő alatt meg lehetne oldani. Két állam kell a két nemzetnek, egymás mellett élve, egymást elismerve és tisztelve, így egyszer s mindenkorra félretehetnénk a konfliktust. A megoldás minden eleme előttünk van. Csak le kell ülnünk, hogy beszéljünk egymással. Ha már beszélünk, van pozitív dinamika. Ramallah és Jeruzsálem csak hét percnyi autóútra van egymástól. Az Ószövetséget kellene olvasnunk, Ábrahám és Lót harcát a vízért. Ábrahám azt mondta Lótnak: „te jobbra mész, én balra, és mindkettőnknek meglesz a maga területe”. Ez volt az első politikai kompromisszum a történelemben. Tanuljunk belőle. Nagyon egyszerű. Ha mindenki őszintén meg akarja oldani a konfliktust, lehetséges a béke. De két ember kell a tangóhoz; és mi, izraeliek nem látjuk ebben a pillanatban azt az őszinte és elkötelezett palesztin partnert, aki kész velünk előfeltételek nélkül tárgyalni. Izrael az „élni és élni hagyni” elve mentén elkötelezett marad a béke mellett.

Összesen 172 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

az izraeliek inkább a feltűnési viszketegséget, az agresszív vezetést fejlesztették tökélyre.

meg az iróniát, a csipkelődést.

Idézet következik, angol tudás szükséges:
"Since the 1970s, Israel has been one of the top recipients of U.S. foreign aid. In the past, a portion was dedicated to economic assistance, but all economic aid to Israel ended in 2007 due to Israel's growing economy. Currently, Israel receives $3 billion in U.S. assistance through U.S. Foreign Military Financing (FMF). Seventy-four percent of these funds must be spent on the acquisition of U.S. defense equipment, services, and training. Thus, United States military aid to Israel is seen as a subsidy for U.S. industries."
Részletes források a wikipédia lábjegyzetei között elérhetőek: https://en.wikipedia.org/wiki/..

Annyira hajtogatod az igazad. Vannak számaid is?

Ha mi magunk végeznénk, saját forrásból ezeket a beruházásokat, akkor a magyar lóvé 60%-át vinnék el a nyugati cégek, nem a 20%-át. Már ha elfogadom a te számaidat.

Az EU-pénzeket nem az elmaradt vám-bevételek miatt kapjuk. Szerinted Németország mennyit kap a vámbevételei nullára csökkenése miatt?

Próbálj megnyugodni, senki nem akarja elvenni a sátorhelyed.

Az a baj, hogy amit írsz, egy MARHASÁG. Minden normális ország az OKTATÁSRA épít, amikor a versenyképességet akarja fejleszteni. Így lesz évről-évre VERSENYKÉPESEBB NÉMETORSZÁG és SVÁJC. !!!4!!444

egyre rosszabb amit művelsz

"Ez persze egy világméretű jelenség, egy helyet kivéve: Kínát. Ott egyszerűen nincs antiszemitizmus. Épp ellenkezőleg, Kínában nagyra becsülik a zsidók képességeit."

Mert nem próbálnak elfoglalni minden poziciót, esélyük sincs rá. Persze nehéz dolga lenne Pereznek, ha Kínát akarná felvásárolni, vagy ott akarna amerikai méretű befolyást szerezni.

"A magyar zsidók nem kisebbségiek. Ők eltérő vallású magyarok, a magyar társadalom részei."

Most akkor a zsidó az vallás, vagy egy nép? Nekem úgy tűnik, hogy a helyzettől függ, miként definiálják.

Jól mondod, azért szidjuk az EU-t, mert minden legitimitás nélkül pofázik bele mások dolgaiba.

Az uborka és a tyúkketrecek problémája való az EU-nak, de az ország alkotmányához semmi köze.

Szövetség, de nem birodalom.

Rákerestem, ezt találtam: "A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben."

forrás: http://index.hu/belfold/2013/0..

jellegzetes, alföldi jegyeket mutat, nincs azzal semmi baj

nem erre gondoltam konkrétan, de ez sem rossz:)

Miért is Magyarországon él a legnagyobb zsidó közösség?
Mert itt nem voltak progromok. Itt vallásszabadság volt. Minden idegen jól érezte magát.
Én Magyarországot az USA-hoz hasonlítanám legjobban. Itt rengeteg náció keveredett és élt békében egymással.
Sajnos nem sikerült Hitlernek ellenálni 1944 után. A karrierista kollaboránsok pedig a németekkel együt elvégezték a szörnyűséget.
Izraelnek és Magyarországnak testvérként össze kellene fogni és kivetni a két nép ellentétét előidézőket.

Példát mutat:
egy nagykövet hogyan képviseli tisztességesen,
100%-ig országa érdekeit,
másokat sértő szándék, sugalmazás nélkül.

Köszönöm!
Igen arra a szóra gondoltam. Még nem írtam ezt le. Úgy látszik helytelenül emlékeztem.

Vannak azért lényeges különbségek. Magyarország, Izraellel ellentétben nem aparthaid állam. Például.

Válaszok:
ottapont | 2013. június 14. 16:19

jav. apartheid

a többi stimmel

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés