Az EU-országokban a romaügyekkel kapcsolatos jogalkotás, így például a diszkriminációellenes előírások meghozatala lényegében rendben van, ám hiányos a romaintegráció tényleges megvalósítása – állapította meg Viviane Reding, az Európai Bizottság szabadságjogi, igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerdán a témának szentelt brüsszeli kerekasztal-tanácskozáson.
Az eszmecserét az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének székházában számos, romaügyekkel foglalkozó civil szervezet részvételével rendeztek meg. A kerekasztalvitát azzal a céllal tartották, hogy a civil szervezetek – köztük például a Nyílt Társadalom Alapítvány, az Európai Roma Információs Iroda, az Európai Roma Jogok Központja – képviselői elmondják, tapasztalataik szerint hogyan halad a romaintegrációs stratégia megvalósítása.
A témában a 2011-es magyar EU-elnökség alatt uniós keretstratégia született, és ennek alapján minden egyes tagállamnak rendszeresen számot kell adnia saját nemzeti stratégiájának megvalósításáról. Az eddigi eredményeket az Európai Bizottság ez év vége előtt összegezni kívánja, és egyben ajánlásokat kíván tenni a tagállamokat képviselő Tanácsnak a további cselekvésre. A brüsszeli bizottság azt is javasolja, hogy a 2014-2020-as időszakra szóló uniós költségvetési periódusban az eddiginél célzottabb módon szánjanak forrásokat a romaintegrációra.
A kerekasztal-találkozón Viviane Reding elmondta, hogy a bizottsági jelentés öt fő területre összpontosít majd: arra, hogy milyen szerepet tudnak játszani a romaintegrációban a helyi hatóságok, illetve a civil társadalom szervezetei; hogy mennyire hatékony a pénzek felhasználása; hogy az egyes nemzeti integrációs programok mely pontjai bizonyultak reálisnak és melyek nem; illetve hogy a diszkrimináció elleni küzdelem mennyire hoz tényleges eredményeket.
„Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a roma gyerekek járnak-e iskolába” – mondta Reding. Andor László, a foglalkoztatási, szociálpolitikai és társadalmi befogadási ügyek EU-biztosa a forrásfelhasználásokról szólva Romániát emelte ki, mint olyan tagállamot, ahol különösen sok gondot tapasztaltak, nem csupán a felhasználás lassúságát, hanem a projektek minőségét illetően is. A magyar EU-biztos ugyanakkor elmondta: nemrégiben Romániában járt, és az ottani vezetés határozott ígéreteket tett a helyzet javítására.
Andor László kitért arra, hogy a gyakorlati segítségnyújtásnak sokszor a legelemibb higiéniai előfeltételek megteremtésére kell összpontosítania. Megjegyezte azt is: az Európai Bizottság teljes mellszélességgel támogatja ugyan a személyek szabad mozgását, de helytelenül járnak el azok az önkormányzatok, amelyek e szabadságjog gyakorlására való ösztönzéssel vélik megoldani a romaproblémákat. „A mozgásszabadság-megközelítés helyett beruházási megközelítésre van szükség” – mondta.
A társadalmi szervezetek részéről több hozzászóló hiányolta, hogy egyes tagországokban nem áll rendelkezésre olyan eszközrendszer, amellyel objektív módon lehetne mérni a romaintegrációs programok hatékonyságát. Egyikük Romániát, Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát említette ebben a vonatkozásban. A javaslatok közt többször előjött, hogy a brüsszeli bizottságnak nagy figyelmet kell szentelnie a romaintegráció egészségügyi kérdéseire, azon belül a gyermekek és az idősek egészségügyi ellátására, de emellett például az orvosképzésre, illetve a nők egészségüggyel kapcsolatos jogainak tiszteletben tartására is.
A találkozón az Amnesty International képviselője úgy vélekedett, hogy a továbbra is széles körben tapasztalható diszkrimináció miatt indokolt lenne, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indítana egyes uniós tagállamok ellen. Viviane Reding erre úgy reagált, hogy ilyesmire csak akkor nyílhat mód, ha bizonyítható, hogy valahol szisztematikusan folytatnak diszkriminatív gyakorlatot, ahol tehát az állam saját igazságszolgáltatási rendszere nem képes kezelni a kérdést.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
Hivatalosan is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások első szakaszai, de az uniós tagság még hosszú évekig várathat magára – írja a New York Times.
Pontosan két hónap telt el a magyar választások óta.
Szerdán Giorgia Meloni és Győrfi Pál is lázba hozta a Mandiner olvasóit.
Az Európai Unióhoz csatlakozó új országok átmenetileg nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben.
Minden Brüsszel döntésén fog múlni.
Globalista, liberális „arctalan csőcselék” térítette el a közös, ingyenes és semleges tudástárat, amikor Larry Sanger meg akarta zabolázni őket, kitúrták az életművéből. De nem hagyja magát, és van is egy terve.
Grazban vasárnap tartanak helyhatósági választást.
