Öt hazában egy lélekkel

2013. január 22. 15:33

Ozsváth Sándor
Polgár Portál
Az emlékhelyekhez ma öt országba kell elzarándokolnunk, s rossz esetben négy másik nyelven kell érdeklődnünk, hogy igazítanának már útba…

„Kölcsey a mi költőnk, itt született s itt élt a keleti végeken: Közép-Szolnok vármegyében meg Biharban, Szatmárban. Itt lett naggyá, ide vonult vissza a világ zajaitól, és teste is e földben pihen.

»A haza minden előtt!« Pozsonyban, 1833. június 14-én vetette papírra e mára szállóigévé vált sort. Az akkori haza fizikai valójában 1920 óta már nem létezik, szétdarabolta a trianoni önkény, elszakítva tőlünk Kölcsey életének legfontosabb helyszíneit. Szülőfaluja, Sződemeter, ma Romániához tartozik (Sauca), szülőháza ortodox paplak; ugyancsak odakanyarították a térképrajzoló kezek Nagykárolyt (Carei) is, politikusi karrierjének első színterét, a szatmári megyeházával egyetemben. A reformkori küzdelmek legfőbb fóruma, ahol népéért-nemzetéért oly sokszor szónokolt, a pozsonyi diéta épülete ma Szlovákia fővárosában (Bratislava) idegenkedik, mint ahogyan újdonsült északi szomszédunknál keresendő kedves pihenőhelye Lasztóc (Lascovce) is – gyakran időzött itt Szemere Pál társaságában (1817-ben pl. egy egész hónapot töltött a községben). Bús düledékű Huszt vára és Beregszász – az utolsó postakocsi-állomás, ahová levélért-újságért Csekéről beszekerezett – jelenleg éppen Ukrajnáé (Chust és Beregove néven), de tulajdonolta már Csehszlovákia és a Szovjetunió is. Köpcsény, ahol a diétára igyekvő Kölcsey utoljára (vagy hazafelé először) lovat váltott, ma Ausztriában található (Kittsee). Legutolsó hazaútján, 1835. február 9-én egészen idáig kísérték a vele rokonszenvező és mellette tüntető országgyűlési ifjak. (E szavakkal búcsúzott az országos rendektől: »Jelszavaink valának: haza és haladás.«) S mit hagytak meg nekünk Trianonban Kölcsey egykori hazájából? Álmosdot, Debrecent, Pestet, Pécelt, Csekét.

A fentebb sorolt emlékhelyekhez ma öt országba kell elzarándokolnunk, s rossz esetben négy másik nyelven kell érdeklődnünk, hogy igazítanának már útba…”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát igen. Ebben benne van az egész huszadik századi magyar sors. (Nem siratom, bár lehetne, de tény.)

Ezt tette a nagyhatalmi politika.De mi ne szóljunk semmit!!!
A nemzetünk él.
A Kaukázusban élt (még vannak belőle) egy nemzet az Adigék. Országuk volt Cirkassia.
Ma Oroszország. Három egymással nem határos tartománnyá osztva. Kabardina_Balkaria, Karacsáj Cserkesz, és Adigeföld.
Cirkassia oroszok által történt bekebelezése és geocidiuma jövőre lesz 150 éves.
Cerkessia fővárosa Szocsi volt.

Vannak akik már kezdi újra rajzolni Közép-Európa térképét
http://eurocom.wordpress.com/2..
És nem csak ő.

Vannak, akik már kezdik

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés