Zsidók pedig vannak

2012. augusztus 13. 9:34

Babarczy Eszter
Élet és Irodalom
Ameddig a magyar baloldalnak az antifasizmus a fő üzenete, addig a magyar politikából nem tűnik el az antiszemitizmus. Ellenkezőleg. Erősödni fog.

„Bojtárnak abban tökéletesen igaza van, hogy a jobboldal (de eredetileg az SZDSZ is) a kommunistákat tekintette a fő (és gyűlöletes) ellenségnek a kilencvenes évek legelején, kivéve CsurkaIstvánt, akit Antall aztán ki is rakott az MDF-ből. Az antiszemitizmust, paradox módon, nem a jobboldal emelte be a fontos politikai témák közé, hanem az SZDSZ, illetve az SZDSZ és az MSZP közé kifeszített antifasiszta koalíció. Ha a politikában legitim érv antiszemitizmussal vádolni a politikai ellenfelet (akkor is, ha nem tesz kifejezetten a zsidók elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas kijelentéseket), akkor az antiszemitizmus a magyar politikai játéktér része. Az is lett. A népi antiszemitizmus kiirthatatlan (és zsidók sem kellenek hozzá), de politikai tényezővé csak akkor válik, ha pártok azonosulnak vele. Vagy azonosítják a pártokat vele.

Véleményem szerint a magyar politikai témák közé akkor került be az antiszemitizmus, és ezzel az antifasizmus kényszere, majd ebből eredően az MSZP–SZDSZ-koalíció, amelynek mögöttes kulturális igazolása az antifasizmus volt, amikor Csoóri dolgozatát politikai tettként értékelte a liberális értelmiség, azt viszont, hogy Antall kiszorította Csurkát, nem írta a jobboldal javára. (...)

Ameddig a magyar baloldalnak az antifasizmus a fő üzenete, s ez az, amivel maga köré próbálja vonzani a támogató értelmiséget, addig a magyar politikából nem tűnik el az antiszemitizmus. Ellenkezőleg. Erősödni fog. Ha bárkit meg lehet vádolni antiszemitizmussal, aki nem csatlakozik egy antifasiszta fronthoz, akkor azok az értelmiségiek, akik az összes ordas eszme elleni összefogásra vágynak, végül egyre zsugorodó, mogorva és ellenséges csoporttá alakulnak, akik egymásnak panaszkodnak, miközben a történelmi dilemmákra és a társadalmi problémákra választ keresőket kiebrudalják az igazak köréből.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 149 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Eszter, tudsz te ertelmeseket is irni.

Valóban ott kéne elkezdeni, hogy mi a bal és jobb oldal közötti különbség, mert pl: az olasz baloldaliak hívő keresztények és templomba járnak. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy miben nyilvánul meg a szélső jobb, mert míg nálunk a "zsidó-ellenesség" a jelszó, bár felső szinten lehet üzletelgetni zsidókkal, csak ki ne derüljön látsd: Novák EU-s pénzei és Vona (felesége) üzletei Szegedivel, addig más országokban a "muszlim-ellenesség" és a "kelet-európai ellenesség" a radikális jobb oldaliság alapeleme. Míg a klasszikus baloldalnak a "proletárok" azaz a elnyomott nép érdekérvényesítésében kellene szorgoskodniuk, nálunk a bank és multi érdekképviseletét jelentik szuperlatívuszba öntve, addig a jobb-középnek kell foglalkoznia a lakosság mindennapi problémaival. Összefoglalva, nincs értelme jobb és balnak. Olyannak van értelme, hogy "hazai" kontra "internacionalista". Más világot élünk, más jelzőket kell használni a helyzet meghatározásához.

A cikk címe:"Zsidók pedig vannak"

Bizony, hogy vannak és nem is kevesen. A kérdés mégis az az, hogy minden zsidó egyforma?

Hogyan lehet egyenlőséget tenni Vámos György és Heller Ágnes között? A vidéki kis boltos és mondjuk a "Galilei körös" zsidó fiatalok között, akikről Tormay Cecil írt és lám a névtáblája meg is lett gyalázva?

A zsidók félnek és nem beszélnek, a többiek döntenek helyettük és megint rosszul.

Mondjuk én örültem volna, ha a nyári szünet vonatkozott volna a zsidókérdésre is, de nem, muszáj mindig előjönni valamilyen zsidó kérdéssel, nehogy a végén egy nap is eltudna telni úgy békésen.

mi az oka antiszemitizmus növekedésének, ha már növekszik? Az a növekedés, hogy - állítólag - beszóltak egy rabbinak? vagy mi ez az antiszemitázós hullám?

Egyetértek Eszter!
A kádár rendszerben az emberek nagy többsége egyáltalán nem volt ellenszenvel a zsidók felé. Sőt!!!
Aztán jöttek azzal, hogy ha más volt a vélemény mint a pártállami elit újságirójának akkor antiszemitizmust kiáltottak. Tették ezt akkor amikor a magyar nemzetet akarták egyesíteni, felemelni.
Az emberek többsége a zsidó honfitársainkat a magyar nemzet részének tekintette.

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2012. augusztus 13. 15:58

Babarczy jobban tenné ha nem szólalna meg azok után, amit a 2010-es választások előtt művelt.

A baloldal a mai napig nem tudja meghatározni önmagát. A marxizmus-leninizmus már nem megy, nem maradt már nekik más, mint hetven évvel a történtek után még mindig antifasisztának lenni, és antiszemitázni.

Nincsnek eszméik, elveik, nem képesek tudomásul venni, hogy legfőbb eszmei alapvetésüket a már említett marxizmus-leninizmust a történelem félredobta. Mindig csak valami ellenében tudják meghatározni magukat, de nem valamiért. Na, jó lehet, hogy esetleg a bankok, meg a multik érdekében.

Így kerülhettek egy platformra napjaink liberálisaival - és nem a klasszikus liberalizmussal - akiknek lételemük mindennek a tagadása, felforgatása. Állandó protesthangulatban vannak minden történelmi örökség, minden hagyomány, minden évszázados erkölcsiség és hit ellen.

Csak bomlasztani tudnak és feforgatni, ahogyan a kommunista mozgalmak mindig is működtek.

A nyugat-európai baloldal, miközben kacérkodott a Szovjetúnióval, és jókat romantikázott a Fidel Castro, Che Guevara, Angela Davis és mások melletti tüntetéseken, amig ellenezte a vietnami háborút, kormányra kerülve - lásd svéd, vagy francia szociáldemokraták - jóléti államot tudtak működtetni, demokratikus körülmények között. A kommunistákkal pedig nem nagyon barátkoztak.

Azért nálunk nem ilyen baloldal volt, és nem ilyen lett.

A mostani MSZP-s elvtársak akkor még Arafatot sztárolták, pénzelték, támogatták, na meg persze a világon bármelyik terrorista - általuk felszabadítónak nevezett - mozgalmat.

Én a hetedik kerületben, a Dohány utcai zsinagógától két utcányira nőttem fel. Nem voltak problémák az együtt éléssel, nem is tartottuk számon, ki zsidó, ki nem. Akiről tudtuk, arról tudtuk, de nem feszegettük ezt a kérdést. Most sem téma az ott lakók között.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés